Csodálatos billbergiákat szereztem a teraszomra. Amióta befedettem és beüvegeztettem a bejárati teraszunkat, nem sok időm volt örömömet lelni benne. A növényekkel foglalkozni kell, és erre valahogy ritkán tudtam alkalmat találni. Olyan virág kell nekem, találtam ki, amelyik elvan magának, nem kell naponta öntözni, megvan tápfolyadék nélkül. Keletkutató barátom, aki láthatóan a dél-amerikai esőerdők flóráját is ismeri, ajánlotta ezt a fajt. Segített néhány csodálatos példányt beszerezni egyenesen egy bolíviai nemesítőtől. Most, ha csak tehetem, nemrég vásárolt Dell laptopommal kiülök a beépített teraszra és Adalay O. Kroll regényét fordítgatom. Az eredeti lakóhelyükön fára kúszó növények remekül elvannak cserepeikben és elkápráztatnak színeikkel. Én pedig notebookomra és virágaimra nézve elégedetten szóviccezek: Tiszta Dell-Amerika…
A faj eredete ismert
A billbergia nemzetség a Bromelioideae alcsaládba tartozik. Ropogós, de dallamos nevét a svéd botanikus, a Sarkcsillag rend lovagja tiszteletére Gustav Johann Billberg (1772-1844) után kapta. Az ő kutatásaiból tudjuk, hogy a dél-amerikai őslakosság a történelem előtti időkben már nagyra becsülte a billbergiát és varázserőt tulajdonított egyes példányainak. Még a 19 században s nemzetség 60 fajtáját írták le. A növények zöme Kelet-Brazíliából, az alacsonyabb hegyek lejtőiről származik, de Peru, Equador, Venezuela, sőt Közép- Mexikó is otthont ad néhány fajnak. Európába csak 1815-ben került az érdeklődés középpontjába, főúri kastélyok pálmaházaiban, télikertjeiben kapott kitüntetett helyet ez a virágcsoda.
A fajok zöme eredeti lakóhelyén napos, szellős, fákon és bokrokon csoportosan élő epifiton. Ha azonban valamilyen oknál fogva leesnek az esőerdők fáiról, akkor begyökeresednek a talajba. Ugyanis az evolúció során önálló faji életüket ők is a földön kezdték, de a fényért való harcban a fákra, esetenként sziklákra kényszerültek. Levélrozettáik közepe igazi víztároló. A növényekre általában jellemező, hogy váza formájúak, 5-8 levéllel. Levelei pöttyözöttek, csíkosak, tarkák, vagy egyszínű zöldek. A virágszár felálló vagy bókoló. A fellevelek színesek.
Virágaik rövid életűek, jellemzően bókolók, vörös, bíbor, kék, sárga vagy fehér vagy zöldes színűek. Vannak illatos fajok is. Magassága változó a tíz centiméteresektől a méteres billbergia rosea vagy billbergia stenopetala fajokig. A nemesítőknek hála sokféle színes levelű változat kapható.
Jellegzetesen szárazságtűrők, de fejlődésükhöz meghálálják a rendszeres vízellátást. Nem kell aggódni, hogy a nyári napfényben perzselődnek a leveleik. A legszebbekké akkor válnak, ha ridegen tartjuk őket: kevés víz, kevés tápanyag – de sok-sok fény. Az én beépített teraszomon az első két faktort az én hanyagságom, a harmadikat az üvegtető garantálja.
Európában a Bbillbergia pyramidalis fajt vonták először termesztésbe 1815-ben. A Brazíliában őshonos növény szinte szőnyegszerűen terjed a talajon. Az alapfaj levelei szélesek, bőrszerűek, zöldek, sötétzöld, gyenge csíkozással. A rozetta nyitottabb, kevésbé vázaszerű. A felálló, piramis formát adó virágzatot narancsos-rózsaszínes fellevelek veszik körül.
Legszebb változata az amerikai Mulford Bateman Foster (1888-1978 ) által 1960-ban leírt billbergia pyramidalis ‘striata’, amelynek olivazöld leveleinek szegélye sárga, fonákja ezüstös.
Billbergia hibridek
A faj felfedezése után közel száz év kellet ahhoz, hogy az első hibridet előállítsák, ez a Billbergia ‘Herbaultii’, amelyet a Brazíiliában őshonos B. amoena and B. leopoldii (most B. brasiliensis) keresztezésével hoztak létre Franciaországban, 1897-ben.
Egyik hibrid a közismert Billbergia ‘Fantasia’, amelyet Foster állított elő a B. pyramidalis és B. saundersii keresztezésével. A 45 cm magas, ellenálló hibrid levelei fehér-zöld csíkosak (képünkön) vagy foltosak. A bíborvörös virágok (fentebbi kép) rövid száron, vörös rügyekben fejlődnek, és heteken át lehetnek a egy télikert díszei – az enyéim most virágoznak. Az illatuk is kellemes.
A mostanában kedvelt B. ‘Decora’ 30 cm hosszú, rózsaszín virágrügyeiből fejlődő virágok 3-4 hétig díszítenek. Elvirágzás után az új sarjakon újabb virágzat fejlődik.
A bókoló billbergia
Érdemes még megemlíteni a billbergia nutans (nem mutáns!, azt jelenti: bókoló) alfajt. Keskeny, ívesen hajló levelei csőszerű, a broméliákra jellemző tőlevélrózsát, ciszternát alkotnak, de ez más, mint a többi bromélia esetében. Karácsony táján, esetleg január-februárban jelennek meg bókoló virágzatai. Mutatósak az élénk rózsaszín virágzati fellevelekkel övezett zöldeskék virágok. Terjedő gyöktörzsén sűrű sarjtömeg fejlődik és kedvező körülmények között több sarj is virágzik egyszerre. Egy-egy virágzat 10-14 napig él. A virágot hozó sarj nem pusztul el azonnal.
A billbergia a mindent tűrő, igénytelen növények közé tartozik. Épp nekem való.
Teraszbeépítés után Billbergia hibrideket szereztem a télikerti üveg tető alá. A faj származási helye: dél-amerikai esőerdők. Eredetileg fán elő epifiton. Gustav Johann Billberg tiszteletére kapta nevét. Kulcsszavak Google kereséshez: növények nevelése télikertben, erkély és terasz beépítés, otthoni termesztésre nemesített hibridek, dell laptop az üvegházban, fedett és beépített teraszok budapesten, keresztezett hibrid billbergiák, üveg tetőzet, hibrid növény, dél-amerika, esőerdő, trópusi faj, növények, erkély beépítés, télikert a teraszon
Google helyezés javítás - weboldal keresőoptimalizálás - pr-cikkek
honlap optimalizálás és keresőmarketing a Budapest Teraszon - google seo - pr linképítés | eredeti pr cikk elhelyezés - tiszta forrás | weblap seo - google első hely
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: