Vénusz beköti Cupido szemét Bécsben

Tiziano: Vénusz beköti Cupido szemét – kiállítás Bécsben

A teljes festményt egységes aranyvörös árnyék borítja, amely különösen az ég színén mutatkozik különösnek. A színséma a kék és a zöld szín gazdaságos felhasználásával fejeződik be. Tiziano úgy döntött, hogy nem használja az erőteljes, ámulatba ejtő kiemeléseket, amelyek az 1550-es években gyakran alkotják műveit. A festményt a potenciálisan örömteli mitológiai tárgy ellenére és az ebben az időszakban alkotott más művekhez hasonlóan bizonyos fokú feszültség, várakozás jellemzi. Joggal aggódhatunk zavart tekintetét látván: vajon lesz-e orgazmusa Vénusznak?

Nem gyerek szemének való, ami történni fog

Régebben ez volt a kedvenc képem, most a bécsi kiállítás után külön is írok róla, ha nem is hosszadalmas elemzést, mert az érdeklődésemben ez a nemi kép némiképp hátrább szorult. Hogy a kedvencem marad-e? Tudja fene. Tiziano más képei (pl. a Piéta), amelyről kiváló kollégám, Alberd Yollaka írt nemrégiben) jóval több intellektuális érdekességgel szolgáltak. Ezért is vártam kíváncsian, hogyan hat majd rám Bécsben a kép. Rosszul volt megvilágítva, úgyhogy alig hatott. 

De újra és újra megnéztem persze, sőt, szinte leltárszerűen ismételgettem magamban, hogy igen, az istennő – halandóknál – narcisztikusnak mondható öröme (mely szinte orgazmusig nő), ezen a képen is jelen van a középső alak arcán, sőt szinte ugyanilyen örömmel nézi őt/gyönyörködik benne a jobb oldali alak, aki azonban kifelé is figyel, oda, ahová talán nyilával lőni készül.

Oda, ahová Vénusz tekint, mert talán megzavarták. Vénusz arcán az örömnek és a zavarnak olyan keverékével, mely a középső alak arcán is látható.  Az íját emelő alak zavara nagyon enyhe, figyelme megosztottságából eredetezhető viselkedészavarán át a haraghoz vezethet akár.

Vezethet, de nem biztosan, mert Vénuszról, arca alapján legfeljebb az mondható, érdeklődik. Érdeklődik és érdeklődéséből épp úgy lehet gyilkos harag, mint extatikus mámor, hiszen ne feledjük, a nyíl és az íj a szerelem nyila is és íja. Három arca, három fokozata (a mámortól az azt megzavaró iránti érdeklődésen át) van a kapcsolatokat végül meghatározó érzéseknek, amelyek bármerre kanyarodhatnak.

Egy biztos – és ezt csak most, Bécsben vettem észre (ahová doki barátom, Kállay O. Béla vitt ki kocsiján és pszichiáter lévén erre ráirányította figyelmemet), pedig sokadszorra néztem a képet (korábban Velencében), de csak most láttam meg némi rávezetéssel – hogy nem gyerekeknek való dolog van itt készülőben, hiszen Vénusz nem ok nélkül köti be az egyébként is elalvó Cupido szemét. Mi fog itt történni, kérem? Szeretkezés, nyilván, és reméljük, lesz Vénusznak orgazmusa, merthogy az orgazmus az önelfogadás teljessége, amikor néhány pillanatig – az önelfogadás érzés(e)ként – maradéktalan. Az önelfogadás teljessége valamennyi – így (optimális esetben) a mélyen elfojtott – emberi lehetőség összességét jelenti. Ezért a tudatos és a tudattalan közötti határ – átmeneti – megszűnése az orgazmus, amikor az ember addig elfojtott lehetőségeivel is azonossá válik. Rálátás, rápillanatás, rárévülés a tudattalanra, nem pedig annak betörése a tudatosba (tehát mintegy viselkedészavart okozó fordított pszichózis). A fogantatás lélektani előfeltétele.

Google helyezés javítás - weboldal keresőoptimalizálás - pr-cikkek

honlap optimalizálás és keresőmarketing a Budapest Teraszon - google seo - pr linképítés | eredeti pr cikk elhelyezés - tiszta forrás | weblap seo - google első hely