sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes h\u00e1l\u00f3zatok<\/a> megjelen\u00e9se sz\u00e1mtalan k\u00e9rd\u00e9st vet fel; a probl\u00e9mak\u00f6r vizsg\u00e1lat\u00e1val a legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb tudom\u00e1nyter\u00fcletek m\u0171vel\u0151i foglalkoznak. Az al\u00e1bbi elemz\u00e9s nem t\u00f6rekedhet teljess\u00e9gre m\u00e9g a nevel\u00e9s vonatkoz\u00e1s\u00e1ban sem; a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s elker\u00fclhetetlen\u00fcl szubjekt\u00edv.<\/p>\r\nK\u00e9t k\u00e9rd\u00e9st szeretn\u00e9k megvizsg\u00e1lni. 1. Milyen probl\u00e9m\u00e1kat vet fel, ha a h\u00e1l\u00f3zaton el\u00e9rhet\u0151 adatb\u00e1zisokat, web-lapokat \u00e9s virtu\u00e1lis k\u00f6nyvt\u00e1rakat tekintj\u00fck az inform\u00e1ci\u00f3szerz\u00e9s alapj\u00e1nak? \u00c9p\u00edthet\u0151-e kiz\u00e1r\u00f3lag ezekre (azaz a t\u00e1voktat\u00e1sra) a j\u00f6v\u0151 iskol\u00e1ja? 2. Milyen hat\u00e1sokat eredm\u00e9nyez a h\u00e1l\u00f3zat csatorn\u00e1j\u00e1n \u00e1t megval\u00f3sul\u00f3 emberi kapcsolattart\u00e1s, a h\u00e1l\u00f3zati kommunik\u00e1ci\u00f3? Hogyan tekints\u00fcnk a kibert\u00e9r t\u00e1rsadalm\u00e1ra?<\/p>\r\n
A h\u00e1l\u00f3zatok megjelen\u00e9se - az \u00fan. harmadik inform\u00e1ci\u00f3s forradalom - nagy kih\u00edv\u00e1st jelent az oktat\u00e1s eg\u00e9sze, \u00e9s term\u00e9szetesen a tan\u00e1rt\u00e1rsadalom sz\u00e1m\u00e1ra is. Sz\u00e1mos mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 fogalmat, megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st (tanul\u00e1s \u00e9s tud\u00e1s; tudom\u00e1ny \u00e9s? vagy? inform\u00e1ci\u00f3; nevel\u00e9s, iskola, tekint\u00e9ly stb.) \u00e1t kell gondolni \u00e9s \u00fajra\u00e9rt\u00e9kelni, \u00fajradefini\u00e1lni. Sokan \u00fagy v\u00e9lik, az inform\u00e1ci\u00f3s t\u00e1rsadalomban nem lesz sz\u00fcks\u00e9g tan\u00e1rokra, vagy legal\u00e1bbis szerep\u00fck teljess\u00e9ggel s\u00falytalann\u00e1 v\u00e1lik. Csup\u00e1n passz\u00edv seg\u00edt\u0151i lesznek a tanul\u00f3k (legyenek azok b\u00e1rmilyen kor\u00faak) \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ismeretszerz\u00e9s\u00e9nek, amelyhez a technikai felt\u00e9teleket a h\u00e1l\u00f3zat teremtette meg. Az \u00e1ltal\u00e1nosnak mondhat\u00f3 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9ssel szemben azt gondolom, j\u00f6v\u0151nket jelent\u0151sen befoly\u00e1solhatja az a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny, vajon az iskola, a tan\u00e1r k\u00e9pes lesz-e visszaszerezni tekint\u00e9ly\u00e9t; azt a tekint\u00e9lyt, amely szil\u00e1rd fog\u00f3dz\u00f3kat, szellemi h\u00e1torsz\u00e1got, orient\u00e1ci\u00f3t \u00e9s \u00f6szt\u00f6nz\u00e9st tud ny\u00fajtani az inform\u00e1ci\u00f3s \u00f3ce\u00e1n megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ra indul\u00f3 fiataloknak.<\/p>\r\n
A h\u00e1l\u00f3zat el\u0151nyei - a kommunik\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le inform\u00e1ci\u00f3k el\u00e9r\u00e9s\u00e9nek gyorsas\u00e1ga - olyan nyilv\u00e1nval\u00f3ak, hogy terjed\u00e9se nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel tov\u00e1bbra is gyors lesz. B\u00e1r ma Magyarorsz\u00e1gon m\u00e9g csak a multinacion\u00e1lis nagyv\u00e1llalatokra jellemz\u0151 a h\u00e1l\u00f3zat napi haszn\u00e1lata, a partnerek nyom\u00e1sa \u00e9s a \"civiliz\u00e1ci\u00f3s k\u00e9nyszer\" hat\u00e1s\u00e1ra egyre t\u00f6bb c\u00e9g fogja ig\u00e9nybe venni az Internetet . N\u00e9h\u00e1ny \u00e9v m\u00falva m\u00e1r olyan munkak\u00f6r\u00f6kben is sz\u00fcks\u00e9g lehet a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p \u00e9s a h\u00e1l\u00f3zat ismeret\u00e9re, amelyet semmik\u00e9ppen sem nevezn\u00e9nk szelleminek (p\u00e9ld\u00e1ul a kereskedelemben vagy a szolg\u00e1ltat\u00e1sban). V\u00e1rhat\u00f3, hogy egyre t\u00f6bb otthoni sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p is r\u00e1 fog kapcsol\u00f3dni a h\u00e1l\u00f3zatra. Ak\u00e1r tetszik, ak\u00e1r nem, az Internet r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl r\u00e9sze lesz az \u00e9let\u00fcnknek. Az iskol\u00e1nak azonban nem csak az a dolga, hogy az ehhez sz\u00fcks\u00e9ges technikai jelleg\u0171 ismereteket \u00e1tadja - ez egyszer\u0171en (?) megoldhat\u00f3 a sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnika \u00f3r\u00e1k keret\u00e9n bel\u00fcl.<\/p>\r\n
Gondolatok a szimboliz\u00e1ci\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l<\/h2>\r\n
Amikor a szimboliz\u00e1ci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, \u00e1ltal\u00e1ban a nyelvek kialakul\u00e1s\u00e1t \u00e9rtj\u00fck ezen; azt az evol\u00faci\u00f3s folyamatot, amelynek eredm\u00e9nyek\u00e9ppen az ember fogalmi strukt\u00far\u00e1kba rendezte maga k\u00f6r\u00fcl a vil\u00e1got \u00e9s k\u00e9pess\u00e9 v\u00e1lt arra, hogy mindezt szavakban is megjelen\u00edtse, kifejezze. A tapasztalat, a tud\u00e1s \u00edgy \u00e1tadhat\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt, \u00e9s megindulhatott a kult\u00fara fejl\u0151d\u00e9se.<\/p>\r\n
Vegy\u00fck most szem\u00fcgyre a nyelvi szimb\u00f3lumok kialakul\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. Az \u00edr\u00e1s megjelen\u00e9se forradalmi \u00faj\u00edt\u00e1st jelentett, hiszen lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy a tan\u00edt\u00e1s t\u00e9rben \u00e9s id\u0151ben f\u00fcggetlenedjen a tan\u00edt\u00f3t\u00f3l. \u00cdgy a tanul\u00e1snak csup\u00e1n k\u00e9t felt\u00e9tele van: a tan\u00edt\u00f3nak le kell \u00edrnia tan\u00edt\u00e1s\u00e1t, a di\u00e1knak pedig meg kell tanulnia olvasni.<\/p>\r\n
Az \u00edr\u00e1s fejl\u0151d\u00e9svonala - nagy t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e1vlatokat figyelembe v\u00e9ve - egy\u00e9rtelm\u0171en az egyszer\u0171s\u00f6d\u00e9s ir\u00e1ny\u00e1ba mutat. A k\u00e9p\u00edr\u00e1st az \u00f3kori Egyiptomban hossz\u00fa ideig tanult\u00e1k az \u00edrnokok. Ehhez k\u00e9pest jelent\u0151s el\u0151rel\u00e9p\u00e9st jelentett a sz\u00f3, illetve sz\u00f3tag\u00edr\u00e1s, de ez m\u00e9g mindig t\u00fals\u00e1gosan bonyolult, nehezen elsaj\u00e1t\u00edthat\u00f3 \u00edr\u00e1sm\u00f3d. A bet\u0171\u00edr\u00e1snak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy az \u00edr\u00e1sbelis\u00e9g nem egy sz\u0171k, kiv\u00e1lasztott r\u00e9teg privil\u00e9giuma t\u00f6bb\u00e9. Egyre t\u00f6bb k\u00f6nyv sz\u00fcletik egyre gyorsabban \u00e9s egyre olcs\u00f3bban.<\/p>\r\n
Az egyszer\u0171s\u00f6d\u00e9si folyamat ma is tart (p\u00e9ld\u00e1ul helyes\u00edr\u00e1si reformok alakj\u00e1ban), \u00e9s nem korl\u00e1toz\u00f3dik csak az \u00edr\u00e1sra. A k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le inform\u00e1ci\u00f3k megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9re m\u00e1s eszk\u00f6z\u00f6ket is alkalmazunk. A matematik\u00e1ban, k\u00e9mi\u00e1ban, fizik\u00e1ban haszn\u00e1lt jel\u00f6l\u00e9s-, illetve szimb\u00f3lumrendszer az \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n l\u00e9nyegesen egyszer\u0171s\u00f6d\u00f6tt; \u00faj rendszerek megalkot\u00e1s\u00e1n\u00e1l pedig els\u0151dleges szempont az egyszer\u0171s\u00e9g, az \u00e1ttekinthet\u0151s\u00e9g. Em\u00f6g\u00f6tt az a t\u00f6rekv\u00e9s is felt\u00e9telezhet\u0151, hogy az el\u00e9rt eredm\u00e9nyek min\u00e9l t\u00f6bb emberhez eljussanak, min\u00e9l t\u00f6bben meg\u00e9rts\u00e9k \u00e9s haszn\u00e1lj\u00e1k azokat. (Bizony\u00e1ra hasonl\u00f3 folyamatokat fedezhetn\u00e9nk fel p\u00e9ld\u00e1ul a t\u00e9rk\u00e9pek vagy a k\u00f6zleked\u00e9si t\u00e1bl\u00e1k szemrev\u00e9telez\u00e9se k\u00f6zben.) Ezt szoktuk a tud\u00e1s demokratiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1nak nevezni. Mindez azt is jelenti, hogy az \u00edrott\/\u00e1br\u00e1zolt inform\u00e1ci\u00f3 dek\u00f3dol\u00e1s\u00e1hoz egyre kevesebb szellemi er\u0151fesz\u00edt\u00e9sre van sz\u00fcks\u00e9g.<\/p>\r\n
A dolog er\u0151sen hasonl\u00edt a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le technikai eszk\u00f6z\u00f6k fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez. A ker\u00e9kp\u00e1r, az aut\u00f3 vagy a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p birtokl\u00e1sa kezdetben luxus, haszn\u00e1lata val\u00f3s\u00e1gos brav\u00far volt; ma m\u00e1r ezek az eszk\u00f6z\u00f6k r\u00e9szei a mindennapjainknak, gyakorlatilag b\u00e1rki k\u00e9pes a kezel\u00e9s\u00fckre. Ezt a folyamatot - vagyis: egyre t\u00f6bb t\u00e1rgyi \u00e9s szellemi eszk\u00f6zt egyre t\u00f6bb ember haszn\u00e1l - szoktuk a civiliz\u00e1ci\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek nevezni.<\/p>\r\n
De vajon azonos-e az inform\u00e1ci\u00f3 a tud\u00e1ssal? Term\u00e9szetesen nem. Az inform\u00e1ci\u00f3 az\u00e1ltal hasznosulhat, ha valamif\u00e9le rendszerbe, strukt\u00far\u00e1ba illeszkedik, ha felismerj\u00fck \u00f6nmag\u00e1n t\u00falmutat\u00f3 \u00e9rtelm\u00e9t, jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t - azaz, hogy mi\u00e9rt van r\u00e1 sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk, mit akarunk kezdeni vele. K\u00fcl\u00f6nben t\u00e9v\u00e9vet\u00e9lked\u0151kbe k\u00edv\u00e1nkoz\u00f3, csillog\u00f3 kacat-halmaz marad. Legal\u00e1bb ilyen fontos az a tud\u00e1s is, hogy milyen inform\u00e1ci\u00f3ra van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk, \u00e9s hogy egy \u00faj inform\u00e1ci\u00f3 fontoss\u00e1g\u00e1t, hiteless\u00e9g\u00e9t fel tudjuk-e becs\u00fclni. Az \u00e9rt\u00e9krend, az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s, a vil\u00e1gszeml\u00e9let, a gondolkod\u00e1s strat\u00e9gi\u00e1i olyan lelki-szellemi k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek, amelyek legnagyobbr\u00e9szt a cselekv\u00e9ses tapasztalatok, az interakci\u00f3k, azaz a szem\u00e9lyes tan\u00edt\u00e1s \"mell\u00e9kterm\u00e9kei\".<\/p>\r\n
A r\u00e9gi id\u0151kben a tan\u00edt\u00e1s k\u00f6zvetlen kapcsolatban t\u00f6rt\u00e9nt. Mester \u00e9s tan\u00edtv\u00e1ny k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen v\u00e1lasztotta egym\u00e1st; egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck k\u00f6z\u00f6s elhat\u00e1roz\u00e1son alapult. A Mester, azaz a tud\u00e1s birtokosa tiszte szerint szab\u00e1lyozta a tud\u00e1s eloszt\u00e1s\u00e1t, \u00e9s a tud\u00e1ssal egy\u00fctt \u00e1tadta a felhaszn\u00e1l\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges tud\u00e1st, k\u00e9pess\u00e9geket, lelki-szellemi \"ir\u00e1nyt\u0171t\" \u00e9s felel\u0151ss\u00e9g\u00e9rzetet is. Az \u00edr\u00e1s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek \u00e9s az \u00edr\u00e1sbelis\u00e9g terjed\u00e9s\u00e9nek folyamata azzal is egy\u00fctt j\u00e1rt, hogy az inform\u00e1ci\u00f3nak egyre kev\u00e9sb\u00e9 volt\/van szem\u00e9lyes k\u00f6zvet\u00edt\u0151kre sz\u00fcks\u00e9ge.<\/p>\r\n
Most tekints\u00fcnk el annak elemz\u00e9s\u00e9t\u0151l, vajon haszn\u00e1l-e az emberis\u00e9gnek a civiliz\u00e1ci\u00f3; vajon k\u00f6zelebb ker\u00fclt\u00fcnk-e a Nagy K\u00e9rd\u00e9sek megold\u00e1s\u00e1hoz. Az t\u00e9ny, hogy a technikai-t\u00e1rsadalmi fejl\u0151d\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9ppen a mindennapi \u00e9lethez is egyre t\u00f6bb inform\u00e1ci\u00f3ra, ismeretre, tud\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9g. Ett\u0151l egy\u00e1ltal\u00e1n nem f\u00fcggetlen\u00fcl egyre t\u00f6bben \u00e9s egyre hosszabb ideig tanulnak - \u00e9s egyre szem\u00e9lytelenebb m\u00f3don. Ez azonban nem jelenti azt, hogy jobban \u00e9rtj\u00fck magunk k\u00f6r\u00fcl a vil\u00e1got, hogy az \u00e1tlagember t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00f3 k\u00e9pess\u00e9ge, szellemi sz\u00ednvonala (viszonylagosan, azaz a kor fejletts\u00e9g\u00e9hez m\u00e9rve) jelent\u0151sen n\u00f6vekedett volna az el\u0151z\u0151 korokhoz k\u00e9pest. Ma is csak azt a tud\u00e1st birtokoljuk, illetve azon a szinten m\u0171k\u00f6dtetj\u00fck, amely mindennapi tev\u00e9kenys\u00e9geinkhez \u00e9s munk\u00e1nkhoz sz\u00fcks\u00e9ges. Azok az ismeretek, amelyek nincsenek integr\u00e1lva, amelyek nem hasznosulnak szellemi tev\u00e9kenys\u00e9geinkben, egyszer\u0171en elhom\u00e1lyosulnak \u00e9s kihullanak. A legt\u00f6bben nem \u00e9rtik az elektromos \u00e1ram, a fotocella vagy a gravit\u00e1ci\u00f3 mibenl\u00e9t\u00e9t , nem tudj\u00e1k, mi a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a f\u00e1jdalomcsillap\u00edt\u00f3 \u00e9s az antibiotikum k\u00f6z\u00f6tt stb. N\u00e9h\u00e1ny t\u00e9nyez\u0151n\u00e9l t\u00f6bbet egyszer\u0171en k\u00e9ptelenek vagyunk egyszerre \u00e1ttekinteni, kezelni. Mindennapi gondolkod\u00e1si, d\u00f6nt\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1ink tele vannak hib\u00e1s \u00e1ltal\u00e1nos\u00edt\u00e1sokkal, gondolkod\u00e1sunk merev, gyakran el\u0151fordul, hogy a \"menet k\u00f6zben\" felbukkan\u00f3 \u00fajabb t\u00e9nyeket, szempontokat nem tudjuk integr\u00e1lni. Az \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1sok legnagyobb r\u00e9sze nem jut el az \u00e1ltal\u00e1nos\u00edt\u00e1snak arra a fok\u00e1ra, hogy \"\u00e9rtse\" a t\u00f6rteket (b\u00e1r mechanikusan esetleg j\u00f3l tud sz\u00e1m\u00edt\u00e1sokat v\u00e9gezni), azaz a t\u00f6rtek fogalm\u00e1t \u00e9rtelmezni \u00e9s hasznos\u00edtani tudja - \u00e9s m\u00e9g sorolhatn\u00e1nk a p\u00e9ld\u00e1kat. Ezek a probl\u00e9m\u00e1k m\u00e9lyen gy\u00f6kereznek, r\u00e9szben emberi adotts\u00e1gainkban, r\u00e9szben oktat\u00e1si rendszer\u00fcnkben; naivit\u00e1s azt gondolni, hogy megold\u00f3dnak majd, ha inform\u00e1ci\u00f3hegyeket tesz\u00fcnk k\u00f6nnyen hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9.<\/p>\r\n
A legunalmasabb k\u00f6zhely, hogy vil\u00e1gunk hihetetlen\u00fcl bonyolultt\u00e1 v\u00e1lt. Az inform\u00e1ci\u00f3kat feldolgoz\u00f3 rendszereink j\u00f3val egyszer\u0171bb k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekre vannak \"m\u00e9retezve\". Ki-ki szak\u00e9rtelm\u00e9t\u0151l, \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l \u00e9s \u00edt\u00e9l\u0151 erej\u00e9t\u0151l f\u00fcgg\u0151en vil\u00e1gunk kisebb-nagyobb, de mindenk\u00e9ppen korl\u00e1tozott szelet\u00e9ben k\u00e9pes csak t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dni. Ha el kell hagynunk a biztons\u00e1gos terepet, ugyan\u00fagy cseleksz\u00fcnk, mint \u0151s\u00fcnk, aki a s\u00e1m\u00e1nhoz fordult: keres\u00fcnk egy szak\u00e9rt\u0151t. Ez \u00edgy term\u00e9szetesen nagyon \u00e9sszer\u0171en hangzik, de ahogy sz\u00e1mtalan pszichol\u00f3giai vizsg\u00e1lat kimutatta (p\u00e9ld\u00e1ul a rekl\u00e1mok hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1val, a d\u00f6nt\u00e9sekkel vagy a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny v\u00e1ltoz\u00e1saival, az \u00fagynevezett v\u00e9lem\u00e9nyvez\u00e9rekkel kapcsolatban), a legt\u00f6bb esetben eg\u00e9sz egyszer\u0171en arra az emberre hallgatunk, akir\u0151l \u00fagy v\u00e9lj\u00fck, hogy tudja, mit besz\u00e9l. \u00cdt\u00e9l\u0151er\u0151nk gyakran m\u00e9g ahhoz sem elegend\u0151, hogy k\u00e9pesek legy\u00fcnk j\u00f3l megv\u00e1lasztani a szak\u00e9rt\u0151nket.<\/p>\r\n
Mik\u00f6zben inform\u00e1ci\u00f3k t\u00f6meg\u00e9vel bomb\u00e1zzuk a feln\u00f6vekv\u0151 gyermekeket, a szem\u00e9lyes kapcsolat a mester \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nyai k\u00f6z\u00f6tt egyre ink\u00e1bb h\u00e1tt\u00e9rbe szorul. \u00c9rt\u00e9kmentess\u00e9gr\u0151l, elfogulatlans\u00e1gr\u00f3l, szellemi szabads\u00e1gr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk. Nem f\u00e1radozunk azon, hogy kialak\u00edtsuk benn\u00fck az inform\u00e1ci\u00f3kezel\u00e9s, a gondolkod\u00e1s strat\u00e9gi\u00e1it, az \u00edt\u00e9l\u0151er\u0151t; azt gondoljuk, mindez mag\u00e1t\u00f3l kifejl\u0151dik. Az eredm\u00e9ny: olyan emberek t\u00f6mege, akikre a manipul\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g \u00e9s a gondolkod\u00e1s merevs\u00e9ge egyszerre jellemz\u0151.<\/p>\r\n
Az inform\u00e1ci\u00f3 \u00f6nmag\u00e1ban semmi, ha hi\u00e1nyoznak az integr\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz, m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges k\u00e9pess\u00e9gek. Az inform\u00e1ci\u00f3hoz val\u00f3 hozz\u00e1jut\u00e1s demokratikuss\u00e1 v\u00e1l\u00e1sa olyan jelsz\u00f3, amely szemforgat\u00f3 m\u00f3don megt\u00e9veszt\u0151, mert nem jelenti automatikusan a tud\u00e1s demokratiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t - mint ahogy \u00f6nmag\u00e1ban a vil\u00e1g\u00fatlev\u00e9l sem tesz senkit utaz\u00f3v\u00e1. Az inform\u00e1ci\u00f3khoz val\u00f3 korl\u00e1tlan, gyors \u00e9s - a sz\u00f3 fizikai \u00e9rtelm\u00e9ben - k\u00f6nny\u0171 \u00e9s egyszer\u0171 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s akkor jelenti a tud\u00e1s demokratiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t, ha egy\u00fctt j\u00e1r a n\u00f6vend\u00e9kek szellemi nagykor\u00fasod\u00e1s\u00e1val. A sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p csak pontos k\u00e9rd\u00e9sekre tud v\u00e1laszolni. Vajon tudunk-e k\u00e9rdezni? \u00c9s egy\u00e1ltal\u00e1n: vannak-e k\u00e9rd\u00e9seink? A h\u00e1l\u00f3zaton val\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3keres\u00e9s a szok\u00e1sos k\u00f6nyvt\u00e1ri keresg\u00e9l\u00e9shez k\u00e9pest nehezebb: nem csak a megszokott, indexelt keres\u00e9si m\u00f3dokat kell j\u00f3l ismern\u00fcnk; \u00e9rten\u00fcnk kell a h\u00e1l\u00f3zat asszoci\u00e1ci\u00f3s logik\u00e1j\u00e1t is. Nagy probl\u00e9m\u00e1t jelent a legnagyobb el\u0151ny: a gyorsas\u00e1g \u00e9s a mennyis\u00e9g. Ha nem rendelkez\u00fcnk azzal a k\u00e9pess\u00e9ggel, hogy nagy t\u00f6meg\u0171 inform\u00e1ci\u00f3t gyorsan \u00e1ttekints\u00fcnk, egy adott sz\u00f6vegr\u0151l villan\u00e1snyi id\u0151 alatt eld\u00f6nts\u00fck, fontos-e, kell-e nek\u00fcnk, rem\u00e9nytelen\u00fcl elveszt\u00fcnk, hiszen akkor a mennyis\u00e9g a gyors el\u00e9rhet\u0151s\u00e9g ellen\u00e9re sem el\u0151ny, csup\u00e1n zavarba ejt\u0151, a rem\u00e9nytelens\u00e9g \u00e9rz\u00e9s\u00e9t kelt\u0151, lek\u00fczdhetetlen akad\u00e1ly. Hi\u00e1ba lakunk az \u00f3ce\u00e1n partj\u00e1n, el\u0151nyeit, gazdags\u00e1g\u00e1t csak akkor \u00e9lvezhetj\u00fck, ha tudunk cs\u00f3nakot \u00e9p\u00edteni, \u00e9s megtanulunk haj\u00f3zni. A lakatlan szigeten felejtett gyerek pedig erre csak Hollywoodban k\u00e9pes.<\/p>\r\n
A szimboliz\u00e1ci\u00f3 cs\u00facsa: a hipertext<\/h2>\r\n
Az \u00edr\u00e1s szeg\u00e9nyesebb, korl\u00e1tozott kifejez\u0151er\u0151vel b\u00edr a szem\u00e9lyes tal\u00e1lkoz\u00e1shoz, a besz\u00e9dhez k\u00e9pest, hiszen az inform\u00e1ci\u00f3k k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9hez egyetlen csatorn\u00e1t vesz ig\u00e9nybe. Az \u00edr\u00f3k, k\u00f6lt\u0151k k\u00e9pesek azonban arra, hogy m\u0171veikben, puszt\u00e1n a le\u00edrt szavak erej\u00e9vel valamely \u00e9rz\u00e9s vagy gondolat befogad\u00e1s\u00e1nak olyan \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t hozz\u00e1k l\u00e9tre, amely megk\u00f6zel\u00edti a szem\u00e9lyes tal\u00e1lkoz\u00e1s, a szem\u00e9lyes k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s intenzit\u00e1s\u00e1t. \u00cdgy teh\u00e1t a k\u00f6nyv - legal\u00e1bbis az \u00e9rt\u00e9kesebbje - valamelyest p\u00f3tolhatja a szem\u00e9lyes tan\u00edt\u00e1st, \u00e9s mivel szerz\u0151h\u00f6z k\u00f6thet\u0151, orient\u00e1l\u00f3, k\u00f6vethet\u0151 tekint\u00e9lyt k\u00e9pvisel.<\/p>\r\n
Vizsg\u00e1ljuk meg, milyen v\u00e1ltoz\u00e1st hozott az \u00edrott sz\u00f6vegek tekintet\u00e9ben az inform\u00e1ci\u00f3s forradalom. Az inform\u00e1ci\u00f3 hihetetlen b\u0151s\u00e9ge \u00e9s gyors hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151s\u00e9ge t\u00fcrelmetlen habzsol\u00e1sra k\u00e9sztet. Semmir\u0151l sem szeretn\u00e9nk lemaradni. Nincs t\u00fcrelm\u00fcnk a hossz\u00fa sz\u00f6vegekhez. Sok r\u00f6vid sz\u00f6veget futunk \u00e1t nagyj\u00e1b\u00f3l, fel\u00fcletesen, \u00e9s alig valamit olvasunk el alaposan. (A k\u00e9perny\u0151 m\u00e9g az \u00fajs\u00e1gn\u00e1l is alkalmatlanabb hosszabb sz\u00f6vegek olvas\u00e1s\u00e1ra.)<\/p>\r\n
Ez a folyamat sem a h\u00e1l\u00f3zattal kezd\u0151d\u00f6tt. Egy ideje m\u00e1r az emberek alig fognak neki k\u00e9tsz\u00e1z oldalasn\u00e1l hosszabb reg\u00e9nynek; sz\u00edvesebben olvasnak novell\u00e1t vagy kisreg\u00e9nyt (ha olvasnak egy\u00e1ltal\u00e1n). Ez m\u00e9g persze nem katasztr\u00f3fa. Az igazi bajokat sz\u00e1momra (ezen a t\u00e9ren) a 100 h\u00edres reg\u00e9ny \u00e9s az ehhez hasonl\u00f3 kiadv\u00e1nyok testes\u00edtik meg; ezek azt sugallj\u00e1k, hogy az \u00e9lm\u00e9ny, a m\u0171 helyettes\u00edthet\u0151 a sztorival - a tud\u00e1s azonos az inform\u00e1ci\u00f3val.<\/p>\r\n
Az \u00edrott sz\u00f6veg \u00e9lm\u00e9ny\u00e9nek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban fontos szerepe van - az \u00e9l\u0151besz\u00e9d k\u00f6tetlens\u00e9g\u00e9vel, szabad \u00e1raml\u00e1s\u00e1val ellent\u00e9tben - a form\u00e1nak, a szerkezetnek is. Egy vers, egy novella, egy reg\u00e9ny olyan, mint egy \u00e9p\u00fclet: semmi sem esetleges vagy v\u00e9letlenszer\u0171, minden elemnek helye \u00e9s funkci\u00f3ja van.<\/p>\r\n
A hipertext olyan sz\u00f6veg, amelynek szerkezete nem line\u00e1ris, hanem h\u00e1l\u00f3szer\u0171. El\u00e1gaz\u00e1si pontjain \u00fajabb sz\u00f6vegekre t\u00e9rhet\u00fcnk \u00e1t, amelyek az adott sz\u00f3hoz vagy sz\u00f6vegr\u00e9szhez kapcsol\u00f3dnak valamilyen \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s alapj\u00e1n. \u00cdgy a sz\u00f6veget tulajdonk\u00e9ppen olvas\u00e1s k\u00f6zben magunk szerkesztj\u00fck, hiszen minden el\u00e1gaz\u00e1sn\u00e1l mi d\u00f6nt\u00fcnk, milyen ir\u00e1nyba haladunk tov\u00e1bb. A dolog nagyon hasonl\u00edt ahhoz, amikor elm\u00e9lked\u00fcnk valamin: gondolataink csaponganak, \u00e9s ezer dolog jut esz\u00fcnkbe - eg\u00e9szen messzire juthatunk a kiindul\u00e1si probl\u00e9m\u00e1t\u00f3l. Az interakt\u00edv kalandoz\u00e1s az asszociat\u00edv h\u00e1l\u00f3ban a felder\u00edt\u00e9s izgalm\u00e1nak, szabads\u00e1g\u00e1nak \u00e9rz\u00e9s\u00e9t adja.<\/p>\r\n
Ez a jellegzetesen posztmodern \u00e9rz\u00e9s sem \u00faj. Tapasztalhattuk m\u00e1r vide\u00f3z\u00e1s k\u00f6zben, amikor szabadon k\u00f3boroltunk a t\u00f6rt\u00e9netben, \u00e1tp\u00f6rgett\u00fck az unalmas r\u00e9szeket, kikock\u00e1ztuk az \u00e9rdekesebbeket. \u00cdgy t\u00f6redezik sz\u00e9t a film-eg\u00e9sz \u00e9lm\u00e9nye, \u00edgy lesz bel\u0151le sztori, \u00e9s sz\u00fcletik meg korunk vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1j\u00e1nak jellegzetes k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9vel, a vide\u00f3klippel rokon m\u0171faj, az interakt\u00edv h\u00e1zimozi, ahol semmi nem k\u00f6vetkezik semmib\u0151l, \u00e9s b\u00e1rmikor b\u00e1rmi megt\u00f6rt\u00e9nhet.<\/p>\r\n
A hipertextben val\u00f3 k\u00f3borl\u00e1s szabads\u00e1ga nagyon is korl\u00e1tozott, hiszen a felk\u00edn\u00e1lt lehet\u0151s\u00e9gek \u00e9pp\u00fagy terelnek, mint a line\u00e1ris sz\u00f6veg egyetlen ir\u00e1nya. Csak \u00e9ppen az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek mos\u00f3dnak el. Az alap\u00e9lm\u00e9ny nem az univerzalit\u00e1s, a \"minden mindennel \u00f6sszef\u00fcgg\" felismer\u00e9se lesz, sokkal ink\u00e1bb a b\u00e1rmib\u0151l b\u00e1rmi k\u00f6vetkezhet, ami azt jelenti, hogy semmi nem k\u00f6vetkezik semmib\u0151l. A hipertext nem seg\u00edti azon k\u00e9pess\u00e9g\u00fcnk kifejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, hogy az inform\u00e1ci\u00f3kat strukt\u00far\u00e1ba rendezz\u00fck, hogy k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tegy\u00fcnk a fontos \u00e9s l\u00e9nyegtelen k\u00f6z\u00f6tt, hogy fogalmainkat hierarchikusan \u00e9p\u00edts\u00fck fel.<\/p>\r\n
![\"sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes](\"https:\/\/terasz.cafeblog.hu\/files\/2018\/06\/szamitogepes-halozat-300x174.jpg\")
A hipertext nagyszer\u0171 dolog, ha pontosan tudjuk, mit akarunk, vagy ellenkez\u0151leg, id\u0151nk \u00e9s kedv\u00fcnk van valamilyen t\u00e9m\u00e1ban meghat\u00e1rozott c\u00e9l n\u00e9lk\u00fcl k\u00f3borolni. De vesz\u00e9lyesnek, s\u0151t, lehetetlennek tartom azt az elk\u00e9pzel\u00e9st, hogy egy tapasztalatlan n\u00f6vend\u00e9k vezet\u00e9s, orient\u00e1ci\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl ilyen jelleg\u0171, virtu\u00e1lis k\u00f6nyvekb\u0151l \u00e9p\u00edtse fel a tud\u00e1s\u00e1t.<\/p>\r\n
A h\u00e1l\u00f3zatr\u00f3l levehetj\u00fck, kinyomtathatjuk, \u00e1tszerkeszthetj\u00fck \u00e9s \u00e1t\u00edrhatjuk, majd \u00fajra feltehetj\u00fck a sz\u00f6vegeket. Az inform\u00e1ci\u00f3k szerz\u0151je, forr\u00e1sa, eredete, hiteless\u00e9ge gyakorlatilag kinyomozhatatlan. \u00cdgy a k\u00f6zvetlen, szem\u00e9lyes kapcsolat ut\u00e1n megsz\u0171nt az az id\u0151n \u00e9s t\u00e9ren \u00e1t\u00edvel\u0151 szellemi kapcsolat is, amely - az \u00edrott m\u0171v\u00f6n kereszt\u00fcl - m\u00e9g \u00f6sszek\u00f6t\u00f6tte a mestert \u00e9s a tan\u00edtv\u00e1nyt. A b\u0171v\u00e9szinas mag\u00e1ra maradt h\u00e1t. Vajon elegend\u0151-e vigasztal\u00e1sul a tudat, hogy sok milli\u00f3 t\u00e1rsa bukd\u00e1csol m\u00e9g a h\u00e1l\u00f3zat \u00fatveszt\u0151iben?<\/p>\r\n
A hanggal, (mozg\u00f3)k\u00e9ppel \u00f6sszef\u0171z\u00f6tt hipertext inform\u00e1ci\u00f3s mozaikja nem t\u00fckr\u00f6zi\/szimboliz\u00e1lja, hanem m\u00e1solja\/megjelen\u00edti\/helyettes\u00edti a val\u00f3s\u00e1got . Ha a h\u00e1l\u00f3zat inform\u00e1ci\u00f3i k\u00e9pezik kiz\u00e1r\u00f3lagos szellemi t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kunkat, ennek messzire gy\u0171r\u0171z\u0151 hat\u00e1sai lehetnek. A tagolatlans\u00e1g, a strukt\u00fara, a hierarchia hi\u00e1nya mellett a m\u00e1sik fontos k\u00f6vetkezm\u00e9ny, hogy az inform\u00e1ci\u00f3k folyamatos \u00e9s tartalmukt\u00f3l f\u00fcggetlen el\u00e9rhet\u0151s\u00e9ge megv\u00e1ltoztatja az id\u0151beli t\u00e1vlatok \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9t, az id\u0151ben val\u00f3 t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1s k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t, a t\u00f6rt\u00e9nelmi reflexi\u00f3 lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, az id\u0151fogalmat. Csak \"friss\" \u00e9s \"r\u00e9gebbi\" adatok vannak. Eml\u00e9kezetre semmi sz\u00fcks\u00e9g, hiszen a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p nem csak az inform\u00e1ci\u00f3kat hozza el\u00e9nk t\u00fcrelmesen annyiszor, ah\u00e1nyszor csak akarjuk, hanem az utat is, ahogyan oda eljutottunk.<\/p>\r\n
Ha arra szoktatjuk a n\u00f6vend\u00e9keket, hogy a sztori helyettes\u00edtheti a m\u0171vet, a m\u00e1solat az eredetit, az inform\u00e1ci\u00f3 a val\u00f3s\u00e1got, k\u00f6nnyen kialakulhat az a meggy\u0151z\u0151d\u00e9s, hogy csakis azok a dolgok fontosak, amelyek a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p \u00e1ltal megjelen\u00edthet\u0151k, azaz digitaliz\u00e1lhat\u00f3k. L\u00e9nyegtelen teh\u00e1t a szem\u00e9lyess\u00e9g, az egyedis\u00e9g, az \u00e9rzelem \u00e9s a k\u00e9telked\u00e9s. Nincsenek szemantikai m\u00e9lys\u00e9gek, \u00e9s nincsenek k\u00e9rd\u00e9sek sem. Nincs tal\u00e1n \u00e9s esetleg, nincs val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g, nincs k\u00f6zel \u00e9s t\u00e1vol. Nem l\u00e1tszik (azaz nem l\u00e9tezik) a megismer\u00e9s horizontja.<\/p>\r\n
A m\u00e9goly l\u00e1tv\u00e1nyosan megjelen\u00edtett inform\u00e1ci\u00f3 \u00f6nmag\u00e1ban jelent\u00e9s- \u00e9s jelent\u0151s\u00e9g-n\u00e9lk\u00fcli. Nem n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zheti a keres\u0151, k\u00e9rd\u00e9seket felvet\u0151 \u00e9rtelmet, a \"t\u00e9nyeket\" \u00e9rtelmez\u0151-\u00e9rt\u00e9kel\u0151, azokat a val\u00f3s\u00e1ggal \u00f6sszek\u00f6t\u0151-\u00f6sszevet\u0151, nyugtalan emberi szubjektumot.<\/p>\r\n
Nem k\u00f6nnyelm\u0171s\u00e9g-e azt gondolni, hogy ha egy gyerek bez\u00e1rk\u00f3zik a szob\u00e1j\u00e1ba \u00e9s r\u00e1sz\u00edvja mag\u00e1t az Internetre, egyre nyitottabb \u00e9s \u00e9rdekl\u0151d\u0151bb lesz, \u00e9s egyre t\u00f6bb k\u00e9rd\u00e9se lesz a vil\u00e1gr\u00f3l?... Azt a tapasztalatot, hogy egy bar\u00e1ts\u00e1gos, \u00e9rdekes, megismerhet\u0151 \u00e9s megismer\u00e9sre \u00e9rdemes vil\u00e1g vesz minket k\u00f6r\u00fcl, csakis a sz\u00e1m\u00e1ra fontos feln\u0151ttekkel val\u00f3 mindennapos, szem\u00e9lyes kapcsolat\u00e1b\u00f3l szerezheti meg, \u00e9s ebben a tan\u00e1rt\u00e1rsadalom felel\u0151ss\u00e9ge \u00f3ri\u00e1si.<\/p>\r\n
Kommunik\u00e1ci\u00f3 a h\u00e1l\u00f3zaton. A kibert\u00e9r t\u00e1rsadalma<\/h2>\r\n
Ezen a ter\u00fcleten m\u00e9g nincsenek szisztematikus vizsg\u00e1latok, hiszen a jelens\u00e9g nagyon \u00faj. A v\u00e1ltoz\u00e1s \u00e1lland\u00f3 \u00e9s gyors. Megfigyelni gyakorlatilag csak a p\u00e1rbesz\u00e9deket lehet, a csatorn\u00e1k \u00e1lland\u00f3 vend\u00e9gei nehezen azonos\u00edthat\u00f3k. \u00c9s v\u00e9g\u00fcl: b\u00e1r a h\u00e1l\u00f3zatra kapcsol\u00f3d\u00f3k sz\u00e1ma exponenci\u00e1lisan n\u00f6vekszik, ez a sz\u00e1m m\u00e9g mindig csak a lakoss\u00e1g olyan t\u00f6red\u00e9k\u00e9t jelenti, amely egy el\u00e9gg\u00e9 speci\u00e1lis r\u00e9teget k\u00e9pez az adott orsz\u00e1g t\u00e1rsadalm\u00e1ban, ez\u00e9rt b\u00e1rmif\u00e9le eredm\u00e9ny nehezen \u00e1ltal\u00e1nos\u00edthat\u00f3, \u00e9s csak \u00f3vatosan extrapol\u00e1lhat\u00f3. Technikai l\u00e9p\u00e9sh\u00e1tr\u00e1nyunk a rejt\u0151zk\u00f6d\u0151 probl\u00e9m\u00e1k felder\u00edt\u00e9se \u00e9s kezel\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l el\u0151ny; haszn\u00e1ljuk ezt ki, amennyire csak lehet.<\/p>\r\n
A h\u00e1l\u00f3zaton tal\u00e1n a kommunik\u00e1ci\u00f3s csatorn\u00e1k a legn\u00e9pszer\u0171bbek. Egyre t\u00f6bb ember mindennapjainak r\u00e9sze az \u00fczenetv\u00e1lt\u00e1s a h\u00e1l\u00f3zaton kereszt\u00fcl. Mi ennek a nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek az oka?<\/p>\r\n
A h\u00e1l\u00f3zaton kommunik\u00e1lni val\u00f3ban leny\u0171g\u00f6z\u0151 \u00e9lm\u00e9ny. Nem kell hetekig lesni a post\u00e1st; elektronikus level\u00fcnkre m\u00e1snap meg\u00e9rkezik a v\u00e1lasz a vil\u00e1g legt\u00e1volabbi zug\u00e1b\u00f3l is. Nagyszer\u0171 dolog kapcsolatba ker\u00fclni \u00e9s kv\u00e1zi-besz\u00e9lgetni olyan emberekkel, akikkel am\u00fagy soha nem volna lehet\u0151s\u00e9g tal\u00e1lkozni. A hasonl\u00f3 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u0171 emberek egym\u00e1sra tal\u00e1lhatnak; a friss tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyek vagy ak\u00e1r gondolatok percek alatt k\u00f6rbej\u00e1rj\u00e1k a F\u00f6ldet, napok alatt \u00e9rkeznek a reag\u00e1l\u00e1sok, b\u00e1rmit meg lehet vitatni hozz\u00e1\u00e9rt\u0151 \u00e9s \u00e9rdekl\u0151d\u0151 emberekkel. Nagyon sokan egyszer\u0171en csak fecser\u00e9sznek a h\u00e1l\u00f3zaton.<\/p>\r\n
Vannak, akik m\u00e1r \"bioelektronikus k\u00f6rnyezetr\u0151l\" , \"elektronikus Gaiar\u00f3l\" besz\u00e9lnek. Olyan ez, mint egy k\u00fcl\u00f6nlegesen kreat\u00edv elme \u00e1ltal kital\u00e1lt vil\u00e1gm\u00e9ret\u0171 szoci\u00e1lantropol\u00f3giai k\u00eds\u00e9rlet. K\u00f6sd \u00f6ssze az embereket \u00fagy, hogy b\u00e1rmikor kapcsolatba l\u00e9phessenek egym\u00e1ssal, f\u00f6ldrajzi hely\u00fckt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl, de \u00e9rintkez\u00e9s\u00fck egyetlen eszk\u00f6ze az \u00edr\u00e1s lehet - \u00e9s figyeld meg, mi t\u00f6rt\u00e9nik. Vajon kialakulhat-e ebb\u0151l valamif\u00e9le t\u00e1rsadalom? Ha igen, hogyan m\u0171k\u00f6dik? \u00c9rv\u00e9nyesek-e r\u00e1 a \"val\u00f3di\" t\u00e1rsadalom t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gei? \u00c9s a legfontosabb k\u00e9rd\u00e9s: milyen kapcsolat, viszony van a \"val\u00f3di\" \u00e9s a kibert\u00e1rsadalom k\u00f6z\u00f6tt? Vajon nem fenyeget-e az a vesz\u00e9ly, hogy az emberek \"kiv\u00e1ndorolnak\" Kiberi\u00e1d\u00e1ba?<\/p>\r\n
Egy-egy besz\u00e9lget\u0151 csatorna vagy konferencia r\u00e9sztvev\u0151i gyakran hosszabb ideig egy\u00fctt maradnak. Mindig vannak \u00fajabbak, \u00e9s vannak kil\u00e9p\u0151k is, de egy adott id\u0151szakban a csapat viszonylag \u00e1lland\u00f3. Vajon milyen lehet egy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, amelynek tagjai nem l\u00e9phetnek egym\u00e1ssal fizikai kontaktusba, m\u00e9g csak nem is l\u00e1thatj\u00e1k egym\u00e1st? Kialakulhat-e olyan kult\u00fara, amelynek egyetlen l\u00e9tez\u00e9si \u00e9s megnyilv\u00e1nul\u00e1si form\u00e1ja az elektronikusan megjelen\u00edtett \u00e9s k\u00f6zvet\u00edtett, \u00edrott sz\u00f3?<\/p>\r\n
A h\u00e1l\u00f3zati kommunik\u00e1ci\u00f3 fontos eleme a n\u00e9vtelens\u00e9g, pontosabban: a meghat\u00e1rozatlans\u00e1g. A h\u00e1l\u00f3zaton nem sz\u00e1m\u00edt, ki vagy, hol laksz, mit csin\u00e1lsz, hogy n\u00e9zel ki, szeg\u00e9ny vagy-e vagy gazdag, sikeres vagy unalmas... Ez\u00e9rt szokt\u00e1k mondani, hogy a kibert\u00e9r a legdemokratikusabb \"hely\" a vil\u00e1gon. Ahol a cselekv\u00e9snek, a megnyilv\u00e1nul\u00e1snak egyetlen lehets\u00e9ges m\u00f3dja a sz\u00f3, a b\u00e1rmit kimondhatunk \u00e1llapota val\u00f3ban a teljes, a korl\u00e1tlan szabads\u00e1g \u00e9rz\u00e9s\u00e9t adja. (A h\u00e1l\u00f3zaton - az ism\u00e9tl\u0151d\u0151 pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sok ellen\u00e9re - nincs cenz\u00fara, ez ugyanis mind jogilag, mind technikailag megoldhatatlan . Legfeljebb az oper\u00e1tor teszi ki a t\u0171rhetetlen alakot a csatorn\u00e1r\u00f3l.)<\/p>\r\n
Val\u00f3j\u00e1ban a kibert\u00e9r k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geinek a \"val\u00f3di\" t\u00e1rsadalom probl\u00e9m\u00e1ihoz hasonl\u00f3 gondokkal kell szemben\u00e9znie. Itt is l\u00e9tezik a forr\u00e1sok sz\u0171k\u00f6ss\u00e9ge: mindenkinek korl\u00e1toznia kell mag\u00e1t, hogy m\u00e1sok is sz\u00f3hoz jussanak, hogy a csatorna cs\u00facsforgalomban is haszn\u00e1lhat\u00f3 maradjon. B\u00e1r a sz\u00f3l\u00e1sszabads\u00e1g a legfontosabb alap\u00e9rt\u00e9k a h\u00e1l\u00f3zaton, az\u00e9rt mindent itt sem lehet kimondani - itt is \u00f6nkorl\u00e1toz\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9g, hiszen ha sz\u00e9tromboljuk a t\u00e1rsas\u00e1got, nem lesz kivel besz\u00e9lgetni. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g teh\u00e1t kialak\u00edtja a maga \u00edratlan szab\u00e1lyait, norm\u00e1it, amelyeket igyekszik \u00e1tadni az \u00fajonnan bel\u00e9p\u0151knek, az \u00faj gener\u00e1ci\u00f3nak.<\/p>\r\n
A fentebb eml\u00edtett demokratizmus sem jelent azonban abszol\u00fat egyenl\u0151s\u00e9get. A kibert\u00e9rben is vannak tekint\u00e9lyek \u00e9s vannak olyanok, akiket nem sokra becs\u00fclnek. \u00dagy t\u0171nik teh\u00e1t, ahol emberek tal\u00e1lkoznak (m\u00e9g ha csak a kibert\u00e9rben is), megindul a k\u00fczdelem a poz\u00edci\u00f3k\u00e9rt, \u00e9s el\u0151bb-ut\u00f3bb kialakul a hierarchia. Mindig \u00e9s mindenhol vannak, lesznek szt\u00e1rok \u00e9s p\u00e1ri\u00e1k - azaz a t\u00e1rsadalom, ak\u00e1rmilyen megh\u00f6kkent\u0151 peremfelt\u00e9teleket teremt\u00fcnk is, struktur\u00e1l\u00f3dik.<\/p>\r\n
A kibert\u00e9rben a poz\u00edci\u00f3harc is saj\u00e1tos m\u00f3don, a nyelv eszk\u00f6zeivel folyik. Aki nem b\u00e1nik \u00fcgyesen a szavakkal, nem el\u00e9g t\u00f6m\u00f6r, logikus, vagy \u00e9ppen szabad sz\u00e1j\u00fa \u00e9s szellemes, nem tud \u00fcgyesen riposztozni, nem sz\u00e1m\u00edthat n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gre, elfogad\u00e1sra; nem fognak adni a szav\u00e1ra.<\/p>\r\n
\u00dajfajta nyelvi k\u00e9szs\u00e9get kell teh\u00e1t elsaj\u00e1t\u00edtanunk: gondolatainkat r\u00f6viden, t\u00f6m\u00f6ren kell megfogalmaznunk, r\u00e1ad\u00e1sul \u00fagy, hogy megmaradjon benne az \u00e9l\u0151besz\u00e9d elevens\u00e9ge, figyelemfelkelt\u0151 ereje. A h\u00e1l\u00f3zaton senki nem \u00e9r r\u00e1 hosszadalmas sz\u00f6vegeket olvasgatni. A konferencia-csatorn\u00e1kon annak lesz tekint\u00e9lye, aki frapp\u00e1nsan tud megnyilatkozni.<\/p>\r\n
Ez a jelens\u00e9g sem el\u0151zm\u00e9nyek n\u00e9lk\u00fcl val\u00f3. Ma a tudom\u00e1nyos \u00e9let r\u00e9sztvev\u0151j\u00e9nek el kell tudni mondania eredm\u00e9nyeit ak\u00e1r \u00f6t percben is, vagy megjelen\u00edteni egy poszteren (ugyan ki r\u00e1 el\u0151ad\u00e1sokat hallgatni?!), cikkeihez p\u00e1r soros \u00f6sszefoglal\u00f3t kell \u00edrnia. Ez m\u00e9g rendben is volna, hiszen seg\u00edteni kell az olvas\u00f3t abban, hogy gyorsan megtal\u00e1lja a neki sz\u00f3l\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3kat, \u00e9s ne pazarolja az idej\u00e9t olyasmire, amire nincs sz\u00fcks\u00e9ge. A baj csak az, hogy a jelens\u00e9g nagyobb k\u00f6rben is terjed\u0151ben van, \u00e9s ugyanabba az ir\u00e1nyba mutat, mint a kor\u00e1bban eml\u00edtett 100 h\u00edres reg\u00e9ny. Lassacsk\u00e1n \u00f6sszet\u00e9vesztj\u00fck az absztraktot a cikkel, a bevezet\u0151t vagy a f\u00fclsz\u00f6veget a k\u00f6nyvvel. Ha csak a t\u00e1j\u00e9kozotts\u00e1g l\u00e1tszat\u00e1t igyeksz\u00fcnk fenntartani, de m\u00e1r nem m\u00e9ly\u00fcl\u00fcnk el semmiben, egyre ink\u00e1bb kialakul az a meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00fcnk, hogy amit nem lehet le\u00edrni t\u00edz mondatban, azaz elolvasni \u00e9s felfogni \u00f6t perc alatt, azzal nem is szabad foglalkozni - az aff\u00e9le m\u00e9la medit\u00e1ci\u00f3 m\u00e1r oly m\u00e9rt\u00e9kben korszer\u0171tlen, hogy csak kevesen engedhetik meg maguknak.<\/p>\r\n
A h\u00e1l\u00f3zaton ma m\u00e1r ak\u00e1r a legh\u00edresebb emberek el\u0151ad\u00e1sait is megn\u00e9zhetj\u00fck-meghallgathatjuk. De akinek a sz\u00e1m\u00e1ra a t\u00e1virati st\u00edlus az egyetlen em\u00e9szthet\u0151 befogad\u00e1si forma, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg soha nem fog v\u00e9gigk\u00f6vetni egy el\u0151ad\u00e1st (hiszen ez \"\u00e9l\u0151ben\", a helysz\u00ednen se mindig k\u00f6nny\u0171, a monitoron pedig kifejezetten f\u00e1raszt\u00f3 lehet), \u00e9s nem fog elolvasni egyetlen komolyabb cikket vagy k\u00f6nyvet sem. A dolog ford\u00edtva is igaz: n\u00e9h\u00e1ny j\u00f3l hangz\u00f3, m\u00e9goly eleg\u00e1ns, szellemes mondat nem p\u00f3tolhatja-helyettes\u00edtheti a dolgok alapos v\u00e9giggondol\u00e1s\u00e1t - hacsak nem akarunk a csillog\u00f3 szellemi szappanbubor\u00e9kok vil\u00e1g\u00e1ban \u00e9lni. A t\u00f6m\u00f6rs\u00e9g \u00f6nmag\u00e1ban nem lehet c\u00e9l, csup\u00e1n eszk\u00f6z a figyelemfelh\u00edv\u00e1sra; bevezet\u00e9s, kedvcsin\u00e1l\u00e1s az elm\u00e9ly\u00fcl\u00e9shez. De ez az ig\u00e9ny sem alakul ki mag\u00e1t\u00f3l.<\/p>\r\n
A h\u00e1l\u00f3zaton az \u00f6nmegjelen\u00edt\u00e9s, a cselekv\u00e9s \u00e9s az \u00e9rintkez\u00e9s egyed\u00fcli eszk\u00f6ze az \u00edrott nyelv, \u00e9s ennek jelent\u0151s k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lehetnek. B\u00e1rmilyen eszk\u00f6zt - ak\u00e1r t\u00e1rgyat, ak\u00e1r szellemi jelleg\u0171t - haszn\u00e1lunk, az visszahat r\u00e1nk. Kisebb vagy nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben befoly\u00e1solja \u00e9letm\u00f3dunkat, viselked\u00e9s\u00fcnket, gondolkod\u00e1sunkat. Ez hatv\u00e1nyozottan igaz a nyelvre, hiszen a nyelv nem k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges \u00e9rtelemben vett eszk\u00f6z. M\u00e9lys\u00e9gei \u00e9vezredes emberi tud\u00e1st, tapasztalatot rejtenek, mag\u00e1n hordozza gondolkod\u00e1sunk jellegzetess\u00e9geit. Az \u00e1ltalunk besz\u00e9lt nyelv, amelyben otthonosan \u00e9rezz\u00fck magunkat, \u00e9ppolyan egyedien jellemez minket, mint az ujjlenyomat. A meghat\u00e1rozotts\u00e1g azonban k\u00e9toldal\u00fa: ha megv\u00e1ltozik a nyelv, amelyet haszn\u00e1lunk, ez visszahat r\u00e1nk, \u00e9s megv\u00e1ltoztat benn\u00fcnket.<\/p>\r\n
A h\u00e1l\u00f3zat nyelve az amerikai angol - ez val\u00f3sz\u00edn\u0171leg felgyors\u00edtja gyors terjed\u00e9s\u00e9nek, vil\u00e1gnyelvv\u00e9 v\u00e1l\u00e1s\u00e1nak folyamat\u00e1t. Az angol nyelv k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen alkalmas arra, hogy univerz\u00e1lis k\u00f6zvet\u00edt\u0151 nyelvv\u00e9 v\u00e1ljon, hiszen k\u00f6nnyen megtanulhat\u00f3; nyelvtana egyszer\u0171, \u00e9s viszonylag kis sz\u00f3kinccsel is j\u00f3l elboldogul az ember. Az egyszer\u0171s\u00f6d\u00e9si l\u00e1z azonban el\u00e9rte Amerik\u00e1t is. Egyre ink\u00e1bb terjed\u0151ben van a nyelvtani szab\u00e1lyok neglig\u00e1l\u00e1sa, a helyes\u00edr\u00e1snak a kiejt\u00e9shez val\u00f3 k\u00f6zel\u00edt\u00e9se (p\u00e9ld\u00e1ul give helyett giv, night helyett nite, klean helyett kleen), a szinonim\u00e1k elt\u0171n\u00e9se (minden good, OK vagy nice), \u00e9s nemcsak a rekl\u00e1mokon, hanem m\u00e1r a kisiskol\u00e1sok nyelvtank\u00f6nyveiben is . F\u00e9l\u0151, hogy a h\u00e1l\u00f3zaton sem az oxfordi angol fog terjedni - ami \u00f6nmag\u00e1ban v\u00e9ve persze m\u00e9g nem katasztr\u00f3fa, de a folyamatok \u00f6sszegez\u0151d\u00e9se nem megnyugtat\u00f3.<\/p>\r\n
A kibert\u00e9r nyelv\u00e9nek a t\u00f6m\u00f6rs\u00e9g nem az egyetlen jellegzetess\u00e9ge. A magyarorsz\u00e1gi h\u00e1l\u00f3zati kommunik\u00e1ci\u00f3 nyelve egyfajta \u00f6szv\u00e9r, pidgin-nyelv, amely az angol \u00e9s a magyar \u00f6sszeh\u00e1zas\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik. Mint minden szlengnek, ennek is vannak kifejezetten szellemes, sz\u00f3rakoztat\u00f3 von\u00e1sai. A v\u00e9geredm\u00e9ny azonban el\u00e9gg\u00e9 lehangol\u00f3. Mint minden szleng, ez a nyelv is els\u0151sorban az \u00f6sszetartoz\u00e1st \u00e9s a m\u00e1sokt\u00f3l val\u00f3 hat\u00e1rozott elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9st, \u00e9s nem a kifejez\u00e9s gazdag\u00edt\u00e1s\u00e1t szolg\u00e1lja. (Term\u00e9szetesen, sz\u00e1mtalan olyan angol sz\u00f3, kifejez\u00e9s van az informatik\u00e1ban, amelynek m\u00e9g nincs magyar megfelel\u0151je, de az igazs\u00e1g az, hogy ezeket nem is nagyon keress\u00fck. A mindennapi \u00e9letben is egyre ink\u00e1bb divat angol szavakat keverni a besz\u00e9dbe.)<\/p>\r\n
A szleng is bizonyos \u00e9rtelemben korl\u00e1tozott k\u00f3d; nem el\u00e9gg\u00e9 hajl\u00e9kony, finom \u00e9s rugalmas. Klis\u00e9ket, meghat\u00e1rozott kifejez\u00e9seket tartalmaz (term\u00e9szetesen er\u0151sen korl\u00e1tozott sz\u00e1mban), melyeknek haszn\u00e1lata besz\u0171k\u00edti a kifejez\u00e9s lehet\u0151s\u00e9geit. Aki pedig megszokja, hogy gondolatainak csak a sz\u0171k\u00edtett-leegyszer\u0171s\u00edtett v\u00e1ltozat\u00e1t tudja kifejezni, annak lassan a gondolkod\u00e1sm\u00f3dja is ehhez a haszn\u00e1lt nyelvhez idomul. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen igaz ez akkor, ha a korl\u00e1tozott nyelvhaszn\u00e1lat id\u0151nk \u00e9s \u00e9let\u00fcnk jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t uralja. M\u00e1rpedig a \"kibergyerekekre\" \u00e9ppen ez a jellemz\u0151, hiszen idej\u00fck legnagyobb r\u00e9sz\u00e9t a k\u00e9perny\u0151 el\u0151tt t\u00f6ltik. R\u00e1ad\u00e1sul ez a jelens\u00e9g gyakran egy\u00fctt j\u00e1r a sz\u00f3beli kifejez\u0151k\u00e9szs\u00e9g gyenges\u00e9g\u00e9vel, g\u00e1tl\u00e1sokkal, az \u00e9l\u0151, term\u00e9szetes kapcsolatok visszaszorul\u00e1s\u00e1val. Sajnos, a h\u00e1l\u00f3zati nyelv m\u00e9goly virtu\u00f3z haszn\u00e1lata sem jav\u00edtja a sz\u00f3beli kifejez\u0151k\u00e9szs\u00e9get, \u00e9ppen az \u00edr\u00e1sbelis\u00e9g \u00e9s a szleng saj\u00e1toss\u00e1gai miatt. (A monitor el\u0151tt mindig t\u00f6bb id\u0151 van gondolkodni, mint besz\u00e9lget\u00e9s k\u00f6zben. A kibernyelv legl\u00e1tv\u00e1nyosabb, legnagyobb elismer\u00e9st kiv\u00e1lt\u00f3 villan\u00e1sai pedig szorosan az \u00edr\u00e1sbelis\u00e9ghez k\u00f6t\u0151dnek, azaz sz\u00f3ban \u00e9rt\u00e9ktelenek, mert visszaadhatatlanok - mint p\u00e9ld\u00e1ul az \u00edr\u00e1sm\u00f3d furcsas\u00e1gai, az angol \u00e9s a magyar szavak \u00e9s helyes\u00edr\u00e1s keverget\u00e9se.)<\/p>\r\n
Ez\u00e9rt t\u0171nik sz\u00e1momra ijeszt\u0151nek, hogy a tanteremb\u0151l egyre ink\u00e1bb elt\u0171nik a p\u00e1rbesz\u00e9d, merthogy az rendk\u00edv\u00fcl id\u0151ig\u00e9nyes dolog. Primit\u00edv, durva nyelvet haszn\u00e1l\u00f3, leegyszer\u0171s\u00edtetten gondolkod\u00f3 fiatalok t\u00f6megei ker\u00fclnek (majdan) ki az iskol\u00e1kb\u00f3l. Ez is egy olyan probl\u00e9ma, amin \u00f6nmag\u00e1ban nem seg\u00edteni, hanem rontani fog a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek rohamos terjed\u00e9se, hiszen az interaktivit\u00e1s t\u00e1volr\u00f3l sem azonos a besz\u00e9lget\u00e9ssel.<\/p>\r\n
Vajon mi k\u00e9szteti az embereket arra, hogy val\u00f3di kapcsolataikat elhanyagolj\u00e1k a kibert\u00e9r kv\u00e1zi-kapcsolatai kedv\u00e9\u00e9rt? Hiszen a \"g\u00e9pez\u00e9s\" ugyancsak id\u0151ig\u00e9nyes dolog. (Az inform\u00e1ci\u00f3\u00e1tvitel nagyon lass\u00fa, term\u00e9szetesen nem technikai, hanem kommunik\u00e1ci\u00f3s \u00e9rtelemben. Ha egy szem\u00e9lyes besz\u00e9lget\u00e9st pr\u00f3b\u00e1lunk lej\u00e1tszani a h\u00e1l\u00f3zaton, t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s id\u0151be telik, \u00e9s az inform\u00e1ci\u00f3knak csak kisebb r\u00e9sz\u00e9t tudjuk \u00e1tk\u00fcldeni a szavak \u00e1ltal.) \u00dagy v\u00e9lem - a vil\u00e1got \u00e1thidal\u00f3 kommunik\u00e1ci\u00f3 sz\u00e9d\u00edt\u0151 \u00e9lm\u00e9nye mellett - az egyik d\u00f6nt\u0151 elem a rejt\u0151zk\u00f6d\u00e9s. B\u00e1r vannak olyan rendszerek, amelyek ragaszkodnak a kommunik\u00e1ci\u00f3ban r\u00e9szt vev\u0151k felhaszn\u00e1l\u00f3i neveinek felt\u00fcntet\u00e9s\u00e9hez, val\u00f3j\u00e1ban m\u00e9g \u00edgy is hosszadalmas \u00e9s f\u00e1rads\u00e1gos munka \u00f6sszekapcsolni a nevet \u00e9s a szem\u00e9lyt. A legt\u00f6bb esetben a besz\u00e9lget\u0151k valamilyen fant\u00e1zianevet viselnek, \u00e9s gyakorlatilag azonos\u00edthatatlanok. Ebben a v\u00e9dett helyzetben az ember megszabadul azokt\u00f3l a f\u00e9kekt\u0151l \u00e9s g\u00e1tl\u00e1sokt\u00f3l, amelyek a szem\u00e9lyes kommunik\u00e1ci\u00f3t oly gyakran megnehez\u00edtik.<\/p>\r\n
A n\u00e9vtelens\u00e9g nemcsak a g\u00e1tl\u00e1sokat oldja, hanem egyfajta intimit\u00e1st is ad. \u00d5szinte \u00e9s ny\u00edlt lehetek, \u00e9s sz\u00e1m\u00edthatok arra, hogy a m\u00e1sik is \u0151szinte. Csendben, egyed\u00fcl a szob\u00e1mban, de m\u00e9gis t\u00e1rsas\u00e1gban - a h\u00e1l\u00f3zaton hamar kialakulhat az a hangulat, amit utolj\u00e1ra kamaszkorunkban \u00e9lt\u00fcnk \u00e1t, amikor hajnalig besz\u00e9lgett\u00fcnk a s\u00f6t\u00e9tben.<\/p>\r\n
Ezt az intimit\u00e1s-hangulatot a nyelvi elemek is er\u0151s\u00edtik. A helyzet nem a levelez\u00e9sre, hanem a besz\u00e9lget\u00e9sre eml\u00e9keztet, ez\u00e9rt \u00e1ltal\u00e1ban nem az \u00edrott st\u00edlusnak megfelel\u0151 nyelvi form\u00e1k haszn\u00e1latosak. Ahogy fentebb m\u00e1r le\u00edrtuk, a hanyag \u00e9s t\u00f6m\u00f6r fogalmaz\u00e1s, a r\u00f6vid\u00edt\u00e9sek stb. egyfajta korl\u00e1tozott k\u00f3dot, jellegzetesen szaggatott, darabos st\u00edlust eredm\u00e9nyeznek, amelyhez hasonl\u00f3t a \"vil\u00e1gban\" szinte kiz\u00e1r\u00f3lag \u00f6sszeszokott csoportokban, bar\u00e1ti-csal\u00e1di k\u00f6rben haszn\u00e1lunk. Ezen st\u00edluselemek megjelen\u00e9se (hacsak nem \u00e9rezz\u00fck a helyzett\u0151l teljesen idegennek, amikor ideges\u00edt\u0151 bizalmaskod\u00e1snak hat) \u00f6ntudatlanul is felid\u00e9zi benn\u00fcnk az intimit\u00e1s, az \u00f6sszetartoz\u00e1s \u00e9rz\u00e9s\u00e9t. (\"Mi f\u00e9lszavakb\u00f3l is \u00e9rtj\u00fck egym\u00e1st...\")<\/p>\r\n
Ezt az \u00f6sszetartoz\u00e1st term\u00e9szetesen fokozza az a h\u00e1l\u00f3zatos szok\u00e1srendszer (a szleng, a bejelentkez\u00e9s-elk\u00f6sz\u00f6n\u00e9s ritu\u00e1l\u00e9ja, \u00e9kezet-haszn\u00e1lat \u00e9s m\u00e9g sok m\u00e1s apr\u00f3s\u00e1g), amely egy-egy csatorn\u00e1n kialakul, \u00e9s amelyhez azt\u00e1n az \"\u00fajak\" igyekeznek alkalmazkodni - \u00e9pp\u00fagy, mint a val\u00f3s\u00e1gos t\u00e1rsadalom csoportjaiban. Ez egy saj\u00e1tos szubkult\u00fara teh\u00e1t, amelyre ugyanolyan t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gek \u00e9rv\u00e9nyesek, mint a val\u00f3di t\u00e1rsadalomban.<\/p>\r\n
A mai modern t\u00e1rsadalmakban az elidegened\u00e9s, elmag\u00e1nyosod\u00e1s (a csal\u00e1dban is gyakran csak egym\u00e1s mellett, de nem egy\u00fctt \u00e9l\u00e9s), a kapcsolatok ki\u00fcr\u00fcl\u00e9se, form\u00e1liss\u00e1 v\u00e1l\u00e1sa olyan m\u00e9reteket \u00f6lt\u00f6tt, hogy a fentebb le\u00edrt intimit\u00e1s-\u00e9lm\u00e9ny kedv\u00e9\u00e9rt elfelejtj\u00fck, hogy ezek csup\u00e1n kv\u00e1zi-kapcsolatok, hiszen n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zik az emberi egy\u00fcttl\u00e9tek legfontosabb elem\u00e9t: a tal\u00e1lkoz\u00e1st, a hangot \u00e9s a l\u00e1tv\u00e1nyt, a fizikai kontaktust. Val\u00f3j\u00e1ban ez valamif\u00e9le \u00f6n-manipul\u00e1l\u00e1s eredm\u00e9nye is: k\u00e9pzelet\u00fcnk folyamatosan m\u0171k\u00f6dik, a fant\u00e1zianevek m\u00f6g\u00e9 - gyakran an\u00e9lk\u00fcl, hogy ez tudatosodna - egy\u00e9nis\u00e9geket, arcokat, eleven alakokat k\u00e9pzel\u00fcnk.<\/p>\r\n
Ezzel el is \u00e9rkezt\u00fcnk ahhoz a jelens\u00e9ghez, amelyet a legink\u00e1bb nyugtalan\u00edt\u00f3nak tartok. A kibert\u00e9r az\u00e9rt is olyan var\u00e1zslatos hely, mert magam n\u00e9pes\u00edthetem be a fant\u00e1zi\u00e1m seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, \u00e9s nem nagyon kell gy\u00f6tr\u0151dn\u00f6m azzal, hogy szembes\u00edtsem elk\u00e9pzel\u00e9seimet a val\u00f3s\u00e1ggal, mint a t\u00e9nyleges kapcsolatokban - ehhez az emberekb\u0151l t\u00fal kev\u00e9s \"l\u00e1tszik\", a figur\u00e1k hamar kiismerhet\u0151k. Nem v\u00e9letlen\u00fcl \u00edrtam figur\u00e1kat. \u00d3ri\u00e1si a k\u00eds\u00e9rt\u00e9s, hogy \u00f6nmagam helyett valami kital\u00e1lt alakot jelen\u00edtsek meg a h\u00e1l\u00f3zaton. Meg\u00e1lmodhatom magam olyannak, amilyennek akarom, \u00e9s csak arra kell \u00fcgyelnem, hogy ezt a figur\u00e1t nyelvileg j\u00f3l fejezzem ki. \u00c9s ez bizony semmis\u00e9g ahhoz k\u00e9pest, mintha a val\u00f3 \u00e9letben pr\u00f3b\u00e1ln\u00e1m ak\u00e1r magamat, ak\u00e1r a k\u00f6rnyezetemben \u00e9l\u0151 emberek r\u00f3lam alkotott v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t megv\u00e1ltoztatni, ha \"odakint\" kellene jav\u00edtani a kapcsolataimat. \u00c9s a kibert\u00e9rben b\u00e1rmikor od\u00e9bb\u00e1llhatok, gond \u00e9s felel\u0151ss\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl. \u00cdgy lehet a kibert\u00e9ri kapcsolat p\u00f3tl\u00e9ka, s\u0151t, helyettes\u00edt\u0151je a \"val\u00f3di\" emberi kapcsolatoknak, annak ellen\u00e9re, hogy a monitoron megjelen\u0151 \u00fczenetek csak halv\u00e1ny visszf\u00e9nyei egy besz\u00e9lget\u00e9snek.<\/p>\r\n
A mechanizmus nagyon hasonl\u00edt ahhoz, ahogyan az emberek a drogokra r\u00e1szoknak, hiszen eleinte m\u00e9g nem lehet fizikai f\u00fcgg\u0151s\u00e9gr\u0151l besz\u00e9lni. Az \u00e9lm\u00e9ny a meghat\u00e1roz\u00f3, amely annyira kellemes, hogy nem sz\u00e1m\u00edt az sem, hogy nem \"val\u00f3s\u00e1gos\" - hiszen val\u00f3s\u00e1gosnak \u00e9rezz\u00fck.<\/p>\r\n
A h\u00e1l\u00f3zatot nem v\u00e9letlen\u00fcl nevezik forradalmi \u00faj\u00edt\u00e1snak: megjelen\u00e9se m\u00e9lyrehat\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sokat eredm\u00e9nyez - egy \u00fajfajta kult\u00fara kialakul\u00e1s\u00e1t. Erre a folyamatra gyakorolhatunk befoly\u00e1st az\u00e1ltal, ha igyeksz\u00fcnk megakad\u00e1lyozni, hogy a h\u00e1l\u00f3zat eszk\u00f6zb\u0151l c\u00e9ll\u00e1 v\u00e1ljon, ha kital\u00e1ljuk \u00e9s megmutatjuk nagyszer\u0171 \u00e9s \"eg\u00e9szs\u00e9ges\" (azaz \u00f6n\u00e9rt\u00e9kkel b\u00edr\u00f3, \u00e9s nem p\u00f3tszer-jelleg\u0171) felhaszn\u00e1l\u00e1si lehet\u0151s\u00e9geit - a tanul\u00e1sban \u00e9s azon t\u00fal is, az \u00e9let sok ter\u00fclet\u00e9n. K\u00f6vethet\u0151 mint\u00e1k hi\u00e1ny\u00e1ban a gyerekek (s\u0151t, ha \u00e9ppen nem dolgoznak, a feln\u0151ttek is) n\u00e1lunk is csup\u00e1n arra fogj\u00e1k haszn\u00e1lni a h\u00e1l\u00f3zatot, amire a n\u00e1lunk el\u0151r\u00e9bb j\u00e1r\u00f3 orsz\u00e1gokban: j\u00e1t\u00e9kra, tiltott k\u00e9pek n\u00e9zeget\u00e9s\u00e9re, legjobb esetben is csup\u00e1n besz\u00e9lget\u00e9sre.<\/p>\r\n
Hogyan lehet valakit immuniss\u00e1 tenni a p\u00f3tszerekkel szemben? Hogyan lehet arra szoktatni, hogy k\u00fczdj\u00f6n meg a val\u00f3s\u00e1ggal, tegye elviselhet\u0151v\u00e9, alkalmazkodjon hozz\u00e1, de ne menek\u00fclj\u00f6n el\u0151le?<\/p>\r\n
Semmif\u00e9le racion\u00e1lis \u00e9rv nincs amellett, mi\u00e9rt jobb a m\u0171vir\u00e1gn\u00e1l az igazi. Ez hit, meggy\u0151z\u0151d\u00e9s, \u00e9letszeml\u00e9let k\u00e9rd\u00e9se. Ez\u00e9rt gondolom azt, hogy a j\u00f6v\u0151ben a tan\u00e1rok nem v\u00e1lnak, nem v\u00e1lhatnak feleslegess\u00e9. Feladatk\u00f6r\u00fck \u00e1talakul, felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9g\u00fckben, m\u00f3dszereikben alkalmazkodniuk kell az \u00faj helyzethez. A sz\u00fcl\u0151k mellett els\u0151sorban a tan\u00e1rok\u00e9 a felel\u0151ss\u00e9g, hogy a j\u00f6v\u0151 ne a testileg-lelkileg elsorvadt, k\u00e9perny\u0151h\u00f6z l\u00e1ncol\u00f3dott, izol\u00e1l\u00f3dott \"inform\u00e1ci\u00f3s v\u00e9gl\u00e9nyek\" kora legyen.<\/p>\r\n
\u00dagy v\u00e9lem teh\u00e1t, a h\u00e1l\u00f3zat - b\u00e1r leny\u0171g\u00f6z\u0151 lehet\u0151s\u00e9g - hatalmas kih\u00edv\u00e1s nem csak az oktat\u00e1s, hanem a nevel\u00e9s sz\u00e1m\u00e1ra is. Olyan kih\u00edv\u00e1s, amelynek s\u00faly\u00e1t m\u00e9g nem m\u00e9rt\u00fck fel igaz\u00e1n.<\/p>\r\n
BUDA MARIANN<\/p>\r\n
(1997)<\/p>\r\n
harmadfaj\u00fa maxwell-d\u00e9mon, gondolatk\u00eds\u00e9rlet, hipot\u00e9zis, termodinamika t\u00f6rv\u00e9nye, m\u00e1sodik f\u0151t\u00e9tel, entr\u00f3pia, szab\u00e1ly, m\u00e1sodfaj\u00fa d\u00e9mon, stanislav lem, oktat\u00e1s, internet, tan\u00e1r, iskola, magyarorsz\u00e1g, web - kibert\u00e9r, t\u00e1rsadalom, vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3, hipertext, sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes h\u00e1l\u00f3zat<\/em><\/p>\r\nSz\u00f6veg - inform\u00e1ci\u00f3 - internet - irodalom - digit\u00e1lis tartalom<\/a><\/p>\r\nPosztmodern \u00e9rtelmez\u00e9s:\u00a0Az internet intertextu\u00e1lis labirintus<\/strong>. A tartalmak egybeolvas\u00e1s\u00e1nak posztmodern vil\u00e1ga ez, ahol az egyik gondolat \u00e1tbukd\u00e1csol egy m\u00e1sik gondolatba, \u00e9s hossz\u00fa v\u00e1ndorl\u00e1s ut\u00e1n visszat\u00e9r \u00f6nmag\u00e1hoz. Az internet olyan, mint egy v\u00e9gtelen Esterh\u00e1zy-reg\u00e9ny.<\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/terasz.cafeblog.hu\/files\/2018\/06\/maxwell-demon-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}
![\"\"](\"https:\/\/terasz.cafeblog.hu\/files\/2018\/06\/maxwell-demon-300x107.jpg\")