![\"imago](\"https:\/\/terasz.cafeblog.hu\/files\/2018\/05\/imago-mundi.png\")
<\/p>\r\n<\/p>\r\n
Mint arr\u00f3l legut\u00f3bb\u00a0az A-bet\u0171s sz\u00f3cikkeket k\u00f6zread\u00f3 r\u00e9szben besz\u00e1moltunk<\/a>, 2018-ban a l\u00e9lektani krimik ter\u00e9n vil\u00e1gszerte n\u00e9pszer\u0171v\u00e9 v\u00e1lt szerz\u0151,\u00a0Adalay B. Kroll<\/em>\u00a0\u00faj reg\u00e9ny \u00edr\u00e1s\u00e1ba kezdett Az alapim\u00e1g\u00f3<\/strong> (Imago Mundi) c\u00edmmel, \u00e9s bizalma jel\u00e9\u00fcl a Vil\u00e1gTerasz<\/em> rendelkez\u00e9s\u00e9re bocs\u00e1jtotta egyes jegyzeteit. E r\u00e9szben a pszichothriller \u00edr\u00e1s\u00e1hoz \u00e1ltala k\u00e9sz\u00edtett \u00c1-bet\u0171s sz\u00f3cikkeket adjuk k\u00f6zre.\u00a0<\/p>\r\n \u00c1jurv\u00e9da\u00a0<\/strong>(angolb\u00f3l \u00e1t\u00edrva ayurveda<\/a>): v\u00e9dikus keleti tan\u00edt\u00e1s, szanszkrit eredetiben az \u00e1jur+v\u00e9da sz\u00f3\u00f6sszet\u00e9tel jelent\u00e9se az \u00e9let tud\u00e1sa, az \u00e9let tudom\u00e1nya. Cecil M. Joepardy ebb\u0151l levezetve alapozta meg a keleti egzisztencializmus n\u00e9ven ismertt\u00e9 v\u00e1lt filoz\u00f3fiai rendszert, amelynek legf\u0151bb attrib\u00fatuma az Arvisura im\u00e1g\u00f3.<\/p>\r\n \u00c1ldozat, \u00e1ldoz\u00e1s<\/strong>: a vil\u00e1grend megfelel\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9be vetett hit megrend\u00fcl\u00e9s\u00e9nek term\u00e9ke,\u00a0eredetileg tal\u00e1n a megbomlott vil\u00e1grend kijav\u00edt\u00e1s\u00e1ra tett k\u00eds\u00e9rlet. Ezen bel\u00fcl a dolgok megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s\u00e9nek (\u00e9s ezzel megnevez\u00e9s\u00e9nek) alapj\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3, az istens\u00e9ghez val\u00f3 tartoz\u00e1s \u00e9rtelm\u00e9ben vett szents\u00e9g kiterjeszt\u00e9s\u00e9re, \u00e9s a kiterjeszt\u00e9ssel az istens\u00e9g befoly\u00e1sol\u00e1s\u00e1ra tett k\u00eds\u00e9rlet.<\/p>\r\n \u00c1rny\u00e9k<\/strong>: a tudattalan azon (Jung \u00e1ltal azonos\u00edtott) ter\u00fclete, ahol az elfojtott, mert tiltott (\u00e9s tiltottnak v\u00e9lt) k\u00e9sztet\u00e9seink \u00e9s \u00e9rz\u00e9seink koncentr\u00e1l\u00f3dnak. A pszichothriller kulmin\u00e1ci\u00f3s pontjaiban az \u00e1rny\u00e9kb\u00f3l a felsz\u00ednre t\u00f6r egy-egy elfojtott k\u00e9sztet\u00e9s, ezek sorrendje \u00e9s gyakoris\u00e1ga adja meg a reg\u00e9ny dinamik\u00e1j\u00e1t.<\/p>\r\n \u00c1rny\u00e9k \u00e9n<\/strong>: a szoci\u00e1lpszichol\u00f3gi\u00e1ban<\/a> azoknak a k\u00e9pzeteknek az \u00f6sszefoglal\u00f3 neve, amelyek arra vonatkoznak, hogy valaki szerint mit gondolnak r\u00f3la m\u00e1sok. A tudatos \u00e9n r\u00e9sze teh\u00e1t, amely intenz\u00edv kapcsolatban \u00e1ll a tudatel\u0151zetessel, \u00e9s ez\u00e9rt - k\u00f3ros esetekt\u0151l eltekintve - meglehet\u0151sen dinamikusan v\u00e1ltozik.<\/p>\r\n \u00c1tk\u00f6t\u00e9s \/ \u00c1tt\u00f6r\u00e9s<\/strong>: a reg\u00e9nyben a t\u00e1rgyak fel- \u00e9s megismer\u00e9s\u00e9t lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 im\u00e1g\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1ra mindig \u00e9rzelemi kontextusban ker\u00fcl sor. A t\u00e1rgyim\u00e1g\u00f3 (\u00e9s ezzel maga a t\u00e1rgy) ez\u00e1ltal nemcsak kontextusba ker\u00fcl, de a helye (anya-, vagy apat\u00e1rgyk\u00e9nt, illetve az egyikhez ink\u00e1bb k\u00f6t\u0151d\u0151 saj\u00e1t t\u00e1rgyk\u00e9nt) hierarchikusan r\u00f6gz\u00edtett. Ez az els\u0151dleges \u00e1tk\u00f6t\u00e9s (a t\u00e1rgyim\u00e1g\u00f3 \u00e9s a saj\u00e1tt\u00e1rgyak k\u00f6z\u00f6tt). A cselekm\u00e9ny el\u0151rehaladt\u00e1val a t\u00e1rgyim\u00e1g\u00f3k (\u00e9s ezzel a t\u00e1rgyak) \u00e9rzelmi hely\u00e9t (f\u0151k\u00e9nt a sajt\u00e1t t\u00e1rgyak k\u00f6z\u00f6tt) az \u00e9rtelem m\u00f3dos\u00edtja. \u00cdgy k\u00f6t\u0151dik \u00e1t az emocion\u00e1lis \u00e9s a kognit\u00edv szf\u00e9ra. Ez a m\u00e1sodlagos \u00e1tk\u00f6t\u00e9s. A harmadlagos \u00e1tk\u00f6t\u00e9s sor\u00e1n a t\u00e1rgyim\u00e1g\u00f3 a reg\u00e9nyh\u0151st \u00e9r\u0151 traum\u00e1k k\u00f6vetkezt\u00e9ben b\u0151v\u00fcl \u00e9s dr\u00e1mai m\u00e9rt\u00e9ket \u00f6lt a saj\u00e1t t\u00e1rgyak csoportj\u00e1nak rov\u00e1s\u00e1ra. Ilyenkor ker\u00fclhet sor arra, hogy az \u00e1tk\u00f6t\u00e9s \u00e1tt\u00f6r\u00e9ss\u00e9 eszkal\u00e1l<\/strong>.<\/p>\r\n \u00c1tt\u00e9tel<\/strong> (es\u0151dleges, m\u00e1sodlagos, harmadlagos, negyedleges): a magzati l\u00e9tben \u00e9rzett (az eml\u00e9kezetstrukt\u00fara alapjak\u00e9nt megmarad\u00f3 \u00e9s l\u00e9tez\u0151) el\u00e9gedetts\u00e9gnek a meggy\u00f6ng\u00fcl\u00e9se, illetve az ennek nyom\u00e1n keletkez\u0151 t\u00e1rgy (vagy dolog) kiv\u00e1ltotta jelentkez\u00e9s<\/strong>. Minden feln\u0151ttkori \u00e9rz\u00e9s ennek a jelentkez\u00e9snek az \u00e1tt\u00e9tel<\/em>. K\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00fck egyr\u00e9szt \u00f6sszetett voltukb\u00f3l, m\u00e1sr\u00e9szt \u00e9s f\u0151k\u00e9nt az \u00f6sszetev\u0151k (el\u00e9gedetts\u00e9g\/el\u00e9gedetlens\u00e9g) elt\u00e9r\u0151 ar\u00e1ny\u00e1b\u00f3l, harmadr\u00e9szt intenzit\u00e1sukb\u00f3l eredeztethet\u0151.\u00a0Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg el\u0151sz\u00f6r \u00e9rz\u00e9svil\u00e1gk\u00e9nt adott az, amit tal\u00e1n k\u00e9s\u0151bbi, nem homog\u00e9n \u00e1llapot\u00e1ban a pszichol\u00f3gia szelfk\u00e9nt<\/strong> azonos\u00edt. A szelfnek<\/em> az \u00e9n \u00e9s k\u00fclvil\u00e1g tagol\u00f3d\u00e1sa ir\u00e1ny\u00e1ba mutat\u00f3 differenci\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en a sz\u00fcl\u0151nek (\u00e1ltal\u00e1ban az any\u00e1nak) a kiv\u00e1l\u00e1s\u00e1t a k\u00fclvil\u00e1gb\u00f3l teszi lehet\u0151v\u00e9 az, amit els\u0151dleges \u00e1tt\u00e9telk\u00e9nt, a (sz\u00fcl\u0151k ir\u00e1nti) szeretetk\u00e9nt szok\u00e1s azonos\u00edtani. \u00c1tt\u00e9teli ir\u00e1ny<\/strong>: ah\u00e1ny ember, annyif\u00e9le. \u00c9s egy-egy embern\u00e9l is \u00e1ltal\u00e1ban \u00e9letkoronk\u00e9nt is, \u00e9s azon bel\u00fcl is v\u00e1ltozik. \u00c1ltal\u00e1noss\u00e1gban annyi megkock\u00e1ztathat\u00f3, hogy intenzit\u00e1sa az \u00f6n\u00e1ll\u00f3tlans\u00e1ggal nagyj\u00e1b\u00f3l ford\u00edtottan ar\u00e1nyos, \u00e9s ellent\u00e9tes ir\u00e1ny\u00fa. Teh\u00e1t egy durv\u00e1n a magatehetetlen csecsem\u0151n\u00e9l a (sz\u00e1m\u00e1ra) mindenhat\u00f3(nek t\u0171n\u0151) sz\u00fcl\u0151re ir\u00e1nyul\u00f3 els\u0151dlegest\u0151l, az \u00e1tviteli t\u00e1rgyakon kereszt\u00fcl, \u00e9s azokt\u00f3l kataliz\u00e1lt m\u00f3don a saj\u00e1ttal anal\u00f3g helyzeteken kereszt\u00fcl a magatehetetlen ut\u00f3dj\u00e1r\u00f3l gondoskod\u00f3 ir\u00e1nyba mutat.<\/p>\r\n \u00c1tt\u00e9teles f\u00f3bia<\/strong>: Enyhe pszich\u00f3zisban, viselked\u00e9szavarokban, p\u00e1nikbetegs\u00e9gben szenved\u0151k f\u00f3bi\u00e1s t\u00fcnetei erednek abb\u00f3l az \u00e1tv\u00e1lt\u00e1sb\u00f3l, amikor a t\u00e1rgytalan szorong\u00e1s konkr\u00e9t f\u00e9lelemre v\u00e1lt \u00e1t: az \u00e9rintett m\u00e1r mag\u00e1t\u00f3l a szorong\u00e1st\u00f3l \u00e9s az \u00e1ltala el\u0151id\u00e9zett\u00a0p\u00e1nikt\u00fcnetekt\u0151l f\u00e9l<\/a> (l\u00e9gszomj, heves sz\u00edvver\u00e9s, sz\u00e9d\u00fcl\u00e9s) retteg. A p\u00e1nikroham t\u00fcnetei a reg\u00e9nyben ugyanakkor egyfajta \u00f6szt\u00f6n\u00f6s l\u00e9lek-menek\u00fcl\u00e9sk\u00e9nt jelennek meg, a val\u00f3s\u00e1g\u00e9rz\u00e9kel\u00e9s ekkor \u00fagy m\u00f3dosul, mint amikor a gyermek f\u00e9lelm\u00e9ben szem\u00e9re h\u00fazza a takar\u00f3t.<\/p>\r\n \u00c1tviteli t\u00e1rgy<\/strong>: olyan t\u00e1rgy, mely legal\u00e1bb k\u00e9t (vagy t\u00f6bb embern\u00e9l) anya-, vagy apat\u00e1rgy \u00e9s (a k\u00f6z\u00f6s t\u00e9telez\u00e9sek \u00e1ltal \u00e9szlelni v\u00e9lt anal\u00f3g helyzeten \u00e1t, vagy an\u00e9lk\u00fcl) tudattalanul harmadlagos \u00e1tt\u00e9tel kialakul\u00e1s\u00e1t teszi lehet\u0151v\u00e9\/kataliz\u00e1lja. Ami az is jelenti, hogy minden szerelem v\u00e9gs\u0151 soron apa- \u00e9s anya-komplexusainkban fogan<\/strong>.\u00a0<\/p>\r\n <\/p>\r\n (Ford\u00edtotta \u00e9s k\u00f6zreadja K\u00e1rp\u00e1ty Zolt\u00e1n)<\/em><\/p>\r\n
A szelf tov\u00e1bbdifferenci\u00e1l\u00f3d\u00e1sa, amely a k\u00fclvil\u00e1g k\u00e9pzet\u00e9nek \u00e9s fogalm\u00e1nak alapj\u00e1ul szolg\u00e1l, adja a m\u00e1sodlagos \u00e1tt\u00e9telek, dolgok rendszer\u00e9t.\u00a0A szerelemk\u00e9nt ismert harmadlagos \u00e1tt\u00e9tel<\/strong> az els\u0151dlegesek kialakul\u00e1s\u00e1t\u00f3l indul\u00f3 \u00e9s a m\u00e1sodlagosak \u00e1ltal m\u00f3dos\u00edtott mint\u00e1zat ment\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nik.\u00a0
A negyedleges \u00e1tt\u00e9telnek, a ( saj\u00e1t) gyermek ir\u00e1nt \u00e9rzett szeretetnek az ebbe a sorba val\u00f3 illeszt\u00e9se csak akkor lenne problematikus, ha sz\u00fcl\u0151k ir\u00e1nti \u00e9rzelmet nem tekinten\u00e9nk m\u00e1sodlagos \u00e1tt\u00e9telnek.\u00a0Az els\u0151dleges, m\u00e1sodlagos stb. \u00e1tt\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gt\u00e9tel csak kialakul\u00e1suk val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9t jel\u00f6li. A kiv\u00e9telek teh\u00e1t nem a - fentebb fel sem \u00e1ll\u00edtott - szab\u00e1lyt er\u0151s\u00edtik, hanem pontos\u00edthatj\u00e1k az \u00e1tt\u00e9telek kialakul\u00e1s\u00e1ra vonatkoz\u00f3 ismereteinket \u00e9s felhaszn\u00e1l\u00e1suk lehet\u0151s\u00e9geit a jellemfejl\u0151d\u00e9s reg\u00e9nybeli \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ban.\u00a0<\/p>\r\n