Kazinczy és az angolkertek

1.0Világ Terasz, Élő Vízhttps://terasz.cafeblog.huKárpáty Zoltánhttps://terasz.cafeblog.hu/author/karpatynewsgmail-com/Kazinczy és az angolkertek<h2>Az angolkertben a néző nem passzív befogadó</h2> [caption id="attachment_46" align="alignright" width="229"]<img class="wp-image-46 size-medium" src="https://terasz.cafeblog.hu/files/2018/05/kazinczy-ferenc-simo-pim-229x300.jpg" alt="kazinczy ferenc - angolkertek" width="229" height="300" /> Kazinczy Ferenc. Simó Ferenc festménye, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum[/caption] Kazinczy Ferenc (1732-1784), a magyar felvilágosodás korának nagy írója, irodalomszervezője, a nyelvújítás vezéralakja rajongott az angolkertekért, melyek a kor megváltozott szépségeszményét és természetszemléletét tükrözték. A felvilágosodás szabadságeszményének nem feleltek meg többé a hierarchikus, merev, geometrikus formák, melyek a kertépítészetet a korábbi századokban jellemezték. Az angolkert vagy más néven <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1jk%C3%A9pi_kert" target="_blank" rel="nofollow noopener">tájképi kert</a> a természetességet sugalló kompozícióval a romantika esztétikai elveit közvetítette. Az új ízlés szerint épülő kertek a 18. század végén kezdtek megjelenni Magyarországon, de a korai angolkertek még csak egyes jegyeikben hordozták a szentimentális-romantikus esztétikai szemlélet jellegzetességeit, s jellemzően átmeneti típusúaknak számítottak. <h2>A szemlélő újrapozícionálása az angolkertben</h2> <img class="size-medium wp-image-48 alignleft" src="https://terasz.cafeblog.hu/files/2018/05/angolkert-243x300.jpg" alt="" width="243" height="300" />Az angolkert a barokk-klasszicista franciakert szimmetrikus elrendezésével szemben természetes hatásra törekvő és aszimmetrikus geometriájú. Míg a franciakertben a formára nyírt lombok, a szökőkutak és a mitológiai jeleneteket ábrázoló szobrok voltaképp egy vizuális allegória szemlélőjévé, értelmezőjévé teszik a látogatót, az angolkert érzékekre ható, jelentéshordozó részletei elsősorban elmélkedői pozíciót kínálnak fel a szemlélőnek. A barokk kert szimbolikus topográfiája, allegorikussága mintegy az építtető személyes történetének mellékszereplőjévé avatja a nézőt, míg a tájképi kert érzéki hatáselemei nem hívnak elő efféle képzeteket. Az angolkertben a néző nem passzív befogadó többé, a táj szemlélője főszereplővé, értelmezővé lép elő, s így a látvány a metaforikus önszemlélet eszköze is lehet számára. Hermann Zoltán irodalomtörténész szerint alapvetően a szemlélő megváltozott értelmezői pozíciójában rejlik az angolkertek újdonsága. <h2>Kazinczy az angolkertben</h2> Kazinczy már kora ifjúságában fogékony volt a természeti élményekre, önéletírásában megemlékezik róla, hogy késmárki tanulóévei során lenyűgözőnek találta a szepességi tájat és a Magas-Tátra szépségét. Vonzalma az angolkertek iránt az 1780-as évek derekán bontakozhatott ki, valószínűleg bécsi tartózkodása során, amikor alkalma nyílt több császári és főúri kert megtekintésére. A bécsi kertek javarésze a geometrikus elrendezésű klasszikus francia (barokk) kert jellegzetességeit hordozza ekkortájt, ám az 1770-1780 körül kialakított újabb kertekben már feltűnnek az új stílus jegyei. Meglehet, hogy Kazinczy bécsi szabadkőműves kapcsolatai is közrejátszottak abban, hogy a kertek iránti érdeklődése szenvedéllyé fokozódott, az új kertek főúri tulajdonosai között ugyanis nagy számban voltak szabadkőművesek is. Önéletrajzi írásaiban többször megemlékezik Lodron gróf neuhausi kertjéről mint az eszményi kert példájáról. A kertet nem éppen szokványos körülmények között fedezte fel. Társaival együtt a kufsteini fogságból egy másik, általuk akkor még nem ismert börtön felé tartottak, amikor megpillantották a kertet. Kazinczy rávette a többieket, hogy lépjenek be a nyitva felejtett kapun. A látvány keltette lelkesedését fokozta, hogy a kertésztől megtudta: a gróf rendszeresen tart szabadkőműves összejöveteleket ezen a helyszínen, sőt kimondottan erre a célra építtette a kertet. A magyarországi korai tájképi kertek közül néhánnyal 1795-ben, a kufsteini fogság felé vezető úton ismerkedett meg. Ellátogatott gróf Esterházy Károly kertjébe Ácson, valamint Zichy Károly oroszvári kertjét és a Pálffy-kastély kertjét is megtekintette. Leveleiben és naplójában megörökítette azt az élményt, melyet a tatai Esterházy-kert látványa jelentett számára. Odaérkezése előtt attól tartott, a kert nem felel majd meg az ízlésének, mivel korábban hozzá nem értő személyek dicsérték. Ezenkívül feltételezte, hogy a kertben „bábjátékokat”, általa nem sokra tartott kerti építményeket, szobrokat talál. Ehhez képest kellemesen csalódott, s a korai magyarországi angolkertek közül a tatait tartotta a legjobban sikerültnek. [caption id="attachment_49" align="aligncenter" width="600"]<img class="wp-image-49 size-large" src="https://terasz.cafeblog.hu/files/2018/05/tata-palmahaz-angolkert-600x354.jpg" alt="pálmaház tata angolkert" width="600" height="354" /> A tatai angolkert pálmaháza napjainkban. Télen fűthető[/caption] Az Orczy László által a 18. század végén építtetett új stílusú kert viszont nem nyerte el a tetszését: Nem leltem benne annyit, mint vártam, írja naplójában. Idővel azonban változott a véleménye, legalábbis erre következtethetünk abból a gesztusból, hogy Bácsmegyeynek öszve-szedett levelei (1789) című regényének 1814-es átdolgozott változatában megjelenik az Orczy-kert mint az elmélkedés kitüntetett színhelye (az első kiadásban még csak általánosságban esik szó a kertekről). 27 évvel a kertben tett első látogatása után pedig azt írja: A’ kert nagy stílusban épült, de azt akkor én még nem tudám kilátni. S miközben fáradhatatlanul tanulmányozta a magyar és osztrák angolkerteket, Kazinczy széphalmi birtokán is kertépítésbe fogott. Letartóztatása, majd fogsága miatt azonban a megvalósítás megtorpant. Börtönévei alatt folytatta a tervezést, és leveleiben arra kérte családtagjait, gondozzák a kertet, illetve szerezzenek be új növényeket. Szabadulása után azonban nem kapott újabb lendületet a kert építése, s Kazinczy félbemaradt angolkertje az író utolsó éveiben is javarészt virágokból állt. <h2>Az angolkert Kazinczyban</h2> Kazinczy kétségkívül rajongott az angolkertekért, meggyőzhetetelen passziónak nevezte szenvedélyét, ugyanakkor kritikusan szemlélte a megvalósult kerteket. Az 1800-as évek elejétől már valódi szakértőként értekezett a témában. Kertművészeti elveit Csáky Emánuel gróf hotkóci kertjének bemutatása kapcsán fejtette ki a Hazai Tudósítások hasábjain 1806-ban. Írásával útmutatást kíván nyújtani a hazai angolkert-építtetőknek, s Hotkócot követendő példaként említi. A”theoria” fő elve a természetesség mint az ánglus kert egyik legfőbb jellegzetessége és követelménye. Fontos, hogy a kert igazodjék a helyi környezeti sajátosságokhoz. A tágasság, a nagy terület nem feltétele a kertépítésnek, a precíz tervezés, a bölcs kalkulus viszont elengedhetetlen. A növények megfelelő elrendezése, az ültetés rendje is meghatározó, az öncélú, felesleges elemeket pedig kerülni kell. [caption id="attachment_50" align="aligncenter" width="600"]<img class="wp-image-50 size-large" src="https://terasz.cafeblog.hu/files/2018/05/hotkoc-csaky-kastely-600x283.jpg" alt="hotkóc csáky kastély" width="600" height="283" /> A hotkóci Csáky kastély napjainkban, a park felől nézve[/caption] Mint arra Mohay Borbála irodalomtörténész rámutatott, Kazinczy kertművészeti elvei nem mentesek az ellentmondásoktól: egy helyütt amellett érvel, hogy az angolkertnek nem kell feltétlenül nagy területűnek lenni, másutt a tágasság, grandiózusság mellett teszi le a voksát. Ugyanígy a telepített növényekkel kapcsolatban is mutatkozik némi ambivalencia a nézeteiben: szereti az egzotikus fákat, virágokat, levelezik is a beszerzésükről, ugyanakkor a helyi adottságoknak megfelelő növényállományt ajánlja. A kerti díszeket illetően szintén változó a véleménye. Ezek az ellentmondások rávilágítanak, hogy Kazinczy kertművészeti nézetrendszere változékony és nem teljesen konzisztens. Mindez szoros kapcsolatban van szövegalkotási eljárásainak bonyolultságával. Befogadói attitűdjének változásai gondolkodásának árnyaltságára is rávilágítanak. A szövegeit szakadatlanul csiszoló, át- és újraíró Kazinczynak az angolkertekhez való értelmezői viszonya is folyamatosan alakul, változik, ahogy az újabb esztétikai hatások nyomán átértékeli vagy újrafogalmazza kertélményeit. S ezzel alighanem Kazinczy is tisztában volt, hiszen - mint ahogy azt Hermann Zoltán megállapítja - az angolkertet Pályám emlékezete című művében saját írói személyisége és életútja metaforájaként azonosítja: Ez a munka formális ángoly kert a kompozicióra nézve – írja készülő önéletírásáról Döbrentei Gábornak 1816-ban. Kazinczy írásaiban, kiváltképp önéletrajzi szövegeiben összefonódnak az emlékezés és a tér metaforái: az emlékezés térbeli helyei előhívják az emlékeket, segítenek felidézni a régmúlt eseményeket, történeteket. Orbán László Kazinczy-kutató szerint az író önéletírásai emlékezetkertként is szemlélhetők. S ebben a virtuális angolkertben az olvasó-értelmező is izgalmas rejtekutakra, változatos látképekkel kecsegtető ösvényekre bukkanhat. <h5 style="text-align: right">Az összefoglalót a Világ Terasz számára készítette: H. T.</h5> Források: <ul> <li>Granasztói Olga. Kazinczy és a korai angol tájképi kertek Magyarországon. In: Ragyogni és munkálni. Kultúratudományi tanulmányok Kazinczy Ferencről. Szerk.: Debreczeni Attila, Gönczy Monika. Debreceni Egyetmi Kiadó, 2010.</li> <li>Hermann Zoltán. „Béjárom a sok kertet” (Tájképek és képtájak a Bácsmegyeyben). In: : Ragyogni és munkálni. Kultúratudományi tanulmányok Kazinczy Ferencről. Szerk.: Debreczeni Attila, Gönczy Monika. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2010.</li> <li>Mohay Borbála. Kazinczy és az Orczy-kert. In: Irodalomtörténet, 2015/3.</li> <li>Orbán László. Kazinczy széphalmi birtoka. In.: Irodalomismeret, 2017/4.</li> <li>Rapaics Raymund. Magyar kertek. A kertművészet Magyarországon., Egyetemi Nyomda, Bp., 1940.</li> </ul> Ajánlott olvasmányok: <ul> <li><a href="http://magyar.elso.xyz/az-elso-telikertek-magyarorszagon/" target="_blank" rel="noopener">A télikertek története Európában - az angol télikert</a></li> <li>Magyar szecesszió - Fűtött télikert híres budapesti épületekben</li> <li><a href="http://elsohely.net/terasz-beepites-budapest/" target="_blank" rel="noopener">Terasz fűtés és beépítés Budapest - első télikertek</a></li> </ul> Kulcsszavak Google kereséshez: Kazinczy, angolkertek Európában és Magyarországon, angolkert vidéki kastélyok körül, Budapest Terasz fűtés: télikert, park, természet, irodalom, kastély, Magyarország, Európa richhttps://terasz.cafeblog.hu/files/2018/05/kazinczy-ferenc-simo-pim-150x150.jpg150150