<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Világ Terasz, Élő Víz</provider_name><provider_url>https://terasz.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Kárpáty Zoltán</author_name><author_url>https://terasz.cafeblog.hu/author/karpatynewsgmail-com/</author_url><title>A télikertek története Európában</title><html>&lt;h2&gt;Mikor jött divatba a télikert Európában?&lt;/h2&gt;
&lt;p&gt;Évszázadok óta nevelnek az emberek növényeket a lakásban, de a télikert otthoni megépítése sokáig a nemesség privilégiumai közé tartozott. Ma reneszánszát éli a lakótér megnövelésének ez a formája, de érdemes tudni, hogy &lt;strong&gt;az első üvegházakat fűvészkertekben építették&lt;/strong&gt; tudományos célból, hogy egész évben megfigyelhessék a távoli országok egzotikus növényeit. Itt télen fűtéssel biztosították a kell hőmérsékletet. A 18. században az úri palotákban &lt;a href=&quot;http://blog.xn--krptalja-8yac.net/telikert-budapest-terasz-beepites/&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener&quot;&gt;már Budapesten is déligyümölcsök nevelésére szolgáló narancsházakat építettek&lt;/a&gt;.&lt;/p&gt;
&lt;h2&gt;A télikert meghonosodásának története&lt;/h2&gt;
[caption id=&quot;attachment_110&quot; align=&quot;alignright&quot; width=&quot;300&quot;]&lt;img class=&quot;wp-image-110 size-medium&quot; src=&quot;https://terasz.cafeblog.hu/files/2018/07/telikert-billbergiak-300x204.jpg&quot; alt=&quot;télikertek története Európában&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;204&quot; /&gt; A télikert története Európában[/caption]
&lt;p&gt;Az emberiség hosszú évszázadokon át szoros kapcsolatban élt a természettel, együtt élt vele, otthon volt benne. Bár a mai modern ember mára majdnem elszakadt a természettől, a régi kötelék nem tűnt el teljesen, ha háziállatot nem is tart(hat) mindenki, de szinte minden egyes otthonban fellelhető valamilyen növény.  A szerencsésebbek, akik nem egy többemeletes társasház falai közé szorultak, rendelkezhetnek kerttel, de a családiház-tulajdonosok akár &lt;strong&gt;télikeretet is építhetnek&lt;/strong&gt;, amely mintegy &lt;em&gt;átmenetet képez a kert és a lakrész között&lt;/em&gt;. A zárt, télen-nyáron egyaránt vonzó növényzettel rendelkező télikert nem csupán a lakhely ékességéül szolgálhat, hanem pihenőövezetül is. Erről bővebben: &lt;a href=&quot;https://terasz.cafeblog.hu/telikert-funkcioja-fajtai/&quot;&gt;&gt;&gt; A télikert funkciói&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;h2&gt;A télikertek megjelenése Európában&lt;/h2&gt;
&lt;p&gt;A &lt;em&gt;télikert&lt;/em&gt;, vagy más néven &lt;em&gt;orangerie&lt;/em&gt; (narancsház) eredetileg az európai nemesség passziója volt, ami abból adódott, hogy az úri osztály tagjai élénk érdeklődést mutattak a trópusi növények és azok ízletes gyümölcsei iránt, ám a klíma legtöbbször nem volt segítségükre ezen növények termesztésében. Hollandiában vagy Angliában a XVI-XVII. században teljes rajongás fogadott egy-egy a gyarmatokról származó déligyümölcsöt, mivel többek között a szállításuk is problémát okozott, ami nem csupán költséges volt, de a hosszú út alatt alig lehetett megőrizni a gyümölcsök frissességét. Ezért nem meglepő, hogy már az 1600-as években felmerült &lt;em&gt;az egzotikus növények meghonosításának ötlete&lt;/em&gt;.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;padding-left: 30px&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 16pt;font-family: book antiqua,palatino,serif&quot;&gt;A gyarmatokon megkedvelt trópusi és szubtrópusi növényritkaságok számára &lt;strong&gt;először Angliában  építettek&lt;/strong&gt; a gazdag palotákhoz nagy, teljesen üvegezett épületrészt,&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;amely fémszerkezettel, óriási ablakokkal, üvegtetővel rendelkezett, és a kornak megfelelően gótikus vagy klasszikus stílussal bírt.&lt;/p&gt;
[caption id=&quot;attachment_105&quot; align=&quot;alignright&quot; width=&quot;300&quot;]&lt;img class=&quot;wp-image-105 size-medium&quot; src=&quot;https://terasz.cafeblog.hu/files/2018/07/terasz-beepites-budapest-300x124.jpg&quot; alt=&quot;viktoriánus telikert&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;124&quot; /&gt; Angol télikert[/caption]
&lt;h3&gt;Anglia és London járt az élen&lt;/h3&gt;
&lt;p&gt;Mivel az angolszász kultúrát éltető viktorianizmus keverte a görög-római építészetet a középkori és gótikus formavilággal, ezért a télikertekben is visszaköszönt a gótikus, díszített szegély és a gazdag ornamentika. Az idő előrehaladtával &lt;strong&gt;Európa-szerte divatosak lettek a télikertek&lt;/strong&gt;, népszerűségükkel a funkciójuk is kibővült és a XVIII-XIX. században már&lt;em&gt; közösségi terekké váltak&lt;/em&gt;: társasági eseményeknek, hangversenyeknek, előadásoknak adtak otthont. Így már nemcsak az ott lakók élvezhették a különleges hangulatú egzotikus déli látványt, de a látogatók előtt is nyitva álltak.&lt;/p&gt;
[caption id=&quot;attachment_106&quot; align=&quot;aligncenter&quot; width=&quot;640&quot;]&lt;img class=&quot;wp-image-106 size-full&quot; src=&quot;https://terasz.cafeblog.hu/files/2017/10/london-regents-park-uveghaz.jpg&quot; alt=&quot;télikert - londoni botanikus kert&quot; width=&quot;640&quot; height=&quot;310&quot; /&gt; Európában az első nagy télikert a londoni Regent’s Parkban épült 1842-ben, ahol főleg rendezvényeket, virágbemutatókat, estélyeket szerveztek.[/caption]
&lt;p&gt;&lt;img class=&quot;alignleft wp-image-107 size-medium&quot; src=&quot;https://terasz.cafeblog.hu/files/2017/10/kristalypalota-london-hayd-park-300x216.jpg&quot; alt=&quot;Kristálypalota Londonban - Hyde park&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;216&quot; /&gt;A leghíresebb télikert a Sir Joseph Paxton által tervezett &lt;em&gt;Kristálypalota&lt;/em&gt;, ami az 1851-es Világkiállításra épült Londonban a Hyde parkban. Előre gyártott acél és üveg elemekből állt, ami a kora különlegességének számított. A kiállítás után szétszedték az épületet és a város déli részén állították fel. A világ legnagyobb üvegháza volt, amíg 1936-ban le nem égett.&lt;/p&gt;
&lt;h3&gt;Oroszországban is népszerűek voltak a télikertek&lt;/h3&gt;
&lt;p&gt;&lt;img class=&quot;alignright wp-image-109 size-medium&quot; src=&quot;https://terasz.cafeblog.hu/files/2017/10/komarov-intezet-petervar-300x221.jpg&quot; alt=&quot;Komarov botanikus intézet&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;221&quot; /&gt;A XVIII. századi szentpétervári télikert is megér egy említést, ami Oroszország legnagyobb egzotikus növénygyűjteményével büszkélkedhet és a Komarov botanikus intézetben tekinthető meg napjainkban. Oroszországban egyébként is népszerűek voltak a télikertek, vagyis &lt;em&gt;verandák&lt;/em&gt;, amelyeket főleg fából vagy kőből építettek a lakóházhoz és gyakran szépirodalmi művek helyszíneként is megjelentek.&lt;/p&gt;
&lt;h3&gt;Modernebb formák, korszerű szerkezetek&lt;/h3&gt;
&lt;p&gt;A XIX. században az üvegházakat már rendszerint vasból és görbepályájú üvegből készítették, de igyekeztek megtartani a faszerkezetű elődök klasszikus stílusjegyeit. A viktoriánus kort idéző télikertek a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek. Európában Angliától a belső területek felé haladva lassan elmaradnak a díszített elemek a télikertekről, ezért Németországban és Belgiumban már a modern építészethez közelítő megoldások kerülnek előtérbe, a pompa elmarad, főleg sík és szögletes felületek köszönnek vissza. A legtöbb régi nagy télikert ma is megtekinthető, általában egy teljes botanikus kert részeként, ezért turisztikai látványosságnak sem utolsó, például a belgiumi &lt;em&gt;Bouchout&lt;/em&gt; birtokon található üvegház, a berlini &lt;em&gt;Herbarium Berolinense&lt;/em&gt; vagy a párizsi &lt;em&gt;Fűvészkert&lt;/em&gt;. Magyarországon is inkább a letisztult stílusú télikert a kedveltebb, az 1912 óta fennálló budapesti &lt;em&gt;Pálmaház&lt;/em&gt; ennek tökéletes példája.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;padding-left: 30px&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 16pt;font-family: book antiqua,palatino,serif&quot;&gt;Hazai vonatkozásban &lt;strong&gt;&lt;a href=&quot;http://magyar.elso.xyz/az-elso-telikertek-magyarorszagon/&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener&quot;&gt;az első télikertet Magyarországon 1653-ban&lt;/a&gt; emelték a Pozsonyi Botanikus Kertben&lt;/strong&gt;, amely Lippay János híres magyar botanikus nevéhez fűződik.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ő írt értekezést a télikertekről &lt;em&gt;Miképpen kell télbe a virágokat és idegen fákat oltalmazni a hidegtül&lt;/em&gt; címmel. A témáról bővebben: &lt;a href=&quot;https://terasz.cafeblog.hu/telikertek-budapest-magyarorszag/&quot;&gt;&gt;&gt; Hazánk legszebb télikertjei&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;h2&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14pt&quot;&gt;Télikert-történet - Európa - Magyarország&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;
&lt;p&gt;A télikertek megjelenése Európában azután történt, hogy gyarmatbirodalmak úri osztálya megismerte a szubtrópus-trópusi gyümölcsöket, és az ezeket termő pálmákat és más növényritkaságokat saját otthonukban szerették volna meghonosítani. Ám a telente a fűtött lakásokba telepített pálmák, citrom- és narancsfák túl sok helyet foglaltak el, így olyan külön épületet létesítettek számukra, amelyekben elegendő fény érte őket. Angliában építettek először ilyen üvegezett pavilonokat. Míg tehát régen a télikerteket csak a gazdag emberek engedhették meg maguknak, addig az idő folyamán ezek a különálló épületek egyre közelebb kerültek a lakóépülethez, s lassan azok részévé váltak, mintegy közösségi térré formálódva. A mai télikertek változatai is elsősorban a pihenést és a kellemes időtöltést szolgálják, egy talpalatnyi természetet varázsolva az otthonokba.&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>