Világ Terasz, Élő Víz

Télikertek Budapesten, Magyarországon

Budapest Terasz – Télikertek Magyarországon

festetics télikert pálmaházA dokumentálhatóan legelső magyarországi télikertek megjelenéséről nincs pontos adatunk, de okkal feltételezhető, hogy már a tizennyolcadik században lehettek ilyenek az Esterházyak, Festeticsek (képünkön), Andrássyak, Rákócziak téli rezidenciáiban. A pálmaházak, narancsházak meghonosodásában és szélesebb körű elterjedésében bizonyíthatóan nagy szerepet játszott a szecessziós építészeti stílus térhódítása és népszerűvé válása nemcsak a főurak kastélyaiban, hanem a közintézményekben és a vendéglátóiparban is.

Budapest ékességei közé tartoznak a télikertek, de a magyarországi vidéki kastélyok pálmaházai is csodálatosak.

Hazánk legszebb télikertjei, I.

Az 1600-as években az egzotikus növények termesztése nem csupán Angliában vagy Németországban, de hazánkban is korán népszerűvé vált, ezért viszonylag hamar megjelentek az első télikertek. Hazai vonatkozásban az 1653-ban épült télikertet szokás elsőként említeni, amely a pozsonyi kert - lippayPozsonyi Botanikus Kertben volt található és Lippay János híres magyar botanikus nevéhez fűződik, aki értekezést írt a télikertekről Miképpen kell télbe a virágokat és idegen fákat oltalmazni a hidegtül címmel. Bár az első magyar télikertekről pontos feljegyzés nem maradt meg, de feltehetően már a XVIII. században épülhettek ilyen kertek a Rákóczi, Festetics és Eszterházi családok téli rezidenciáin. Míg Európa sok országában elsősorban az angol viktoriánus télikertek voltak kedveltek, addig Magyarországon inkább a letisztult stílusúak, az 1912 óta fennálló budapesti Pálmaház ennek tökéletes példája.

budapesti pálmaház - télikert Bp

A budapesti pálmaház a Terasszal napjainkban

A szecesszió szerepe a télikertek meghonosodásában

szecessziós ólomüveg télikert ablakA magyarországi télikertek meghonosodásában a szecesszió irányzata játszott igazán nagy szerepet a XIX. század végén és a XX. század elején. A szecessziós építészet előnyben részesítette a növényi és állati motívumokat, valamint a díszített színes ólomüveg-ablakokat, ezért korán nyilvánvalóvá vált, hogy a sok ilyen ablakkal rendelkező épületrészek tökéletesek a trópusi növények termesztésére és fényűző télikertek kialakítására, amelyek az év minden szakában a lakóházak ékességül szolgálhatnak. A tehetős családok palotáiban, kastélyaiban hamar megjelentek a közösségi térként is funkcionáló télikertek, majd idővel a kisebb házak tulajdonosai is igényt tartottak egy örökzöld szobára, végül a szecessziós bérházak ablakozott teraszain is sorra jelentek meg a dús növényzetű balkonok. Napjainkban is fennmaradt néhány régi épület, amelyekben télikert volt kialakítva, ezek többsége ma már intézmények székhelyeiül szolgálnak, de kávézó, étterem, vendéglő és szálloda is található némelyikben. Aki Budapesten fel szeretne keresni néhány századfordulós télikertet, az ellátogathat a következő épületekbe:

Télikertek Budapesten

  • a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének székházába (1905-ben épült, tervezője Lechner Ödön, a magyar szecesszió mestere),
  • a Magyar Szecesszió Házába (az 1907-es épületet Vidor Emil tervezte),
  • a Benzúr-ház (az 1913-ban épült ház télikertje artdeco stílusú),
  • a budapesti Operettszínház épülete (az egykori télikert helyén ma a Moulin Rouge szórakozóhely található),
  • a Kéhli Vendéglő (az óbudai vendéglő rendelkezik egy hangulatos Télikert-teremmel), erről szóljunk részletesebben is

A Kéhli Vendéglő

Az óbudai kiskocsmát 1899-ben nyitotta meg a Kéhly-család. Hozzájuk hasonló kockásabroszos borkimérés, ahol néhány alapétellel csillapíthatta éhét a borozó vendég, számtalan akadt a környékükön. Mégis rövidesen kimagaslottak közülük. Ennek egyetlen titka határtalan vendégszeretetükben keresendő. Náluk a vendég kívánsága szent volt, hatalmas tisztelettel jártak körbe minden hozzájuk betérőt. Ezért válhatott rövid időn belül a vendéglő közkedveltté. Hírének emelésében nem kis szerep jutott Krúdy Gyulának, aki haláláig szinte mindennapos vendége volt a háznak. Az étterem nagytermének falán emléktábla őrzi az író emlékét sok más fénykép és festmény társaságában. Az emléktáblát még annak idején Kéhli mama állíttatta becses vendégének emlékére. A vitrinekben a régmúlt időket idézik fel egy letűnt korszak relikviái. A Kéhli vendéglő egyike azon ritka óbudai kiskocsmáknak, amelyek kisebb kihagyásokkal szinte végig üzemeltek megalakulásuktól napjainkig.

télikert terem - kéhli étterem

Télikert-terem a Kehli-vendéglőben – Óbuda – Budapest

Az épületet mai formájára 1988 és 1990 között alakították át, a korábbi konyha és két kiszolgáló helyiség egy szintre került és étterem lett, a mostani konyhát pedig a korábbi lakásból alakították újjá. Különterem lett Kéhli mama lakásából, valamint borozó a korábbi pincehelyiségekből. 1991-ben az akkori üzletvezetőnek, Cecei-Horváth Tibornak lehetősége nyílott az épület megvételére Kéhli Ferenctől, és megnyithatta saját üzletét a Kéhli márkanév alatt. Ma a vendéglőben öt terem, két pincehelyiség és egy kerthelyiség található. A zeneterem, „lakoma” pince, „zengeráf” pince és söröző mellett nagyon hangulatos időtöltést biztosít a kerthelyiség, az előkert és a hajdani szekérbejáróban kialakított télikert. A nosztalgia teremben, Kéhli mama hajdani “tisztaszobája”, a századfordulós polgári otthonok hangulatában van berendezve.

Folytassuk a felsorolást:

  • a Fővárosi Állat- és Növénykertben található Pálmaház (1912-ben épült, a II. világháborút követően 1952-re építették újra),
  • a Fűvészkert (az ELTE botanikuskertje, amelyet a Pál utca fiúknak köszönhetően az irodalomkedvelők is szívesen látogatnak),
  • a Sacelláry-kastély (az 1889-ben épült kastélyban a gazdag télikert gyakorta adott otthont estélyeknek, ma magánkézen van a ház).

Vidéki kastélyok télikerttel, pálmaházzal

Ha a télikert Budapest témát kimerítettük, érdemes szélesebbre nyitni szemlélődésünk horizontját. Magyarország bővelkedik a szebbnél szebb, főúri világ gondtalanságát idéző kastélyban, kúriában, amelyek az odalátogatókat a korabeli idők világába repítik. Ezért nem véletlen, hogy igen népszerű turista látványosságoknak számítanak. Ahol pedig valamikor fényűző pompa volt, ott nagy bizonyossággal télikert is lehetett, s ha szerencsénk van, megtekinthető még ma is.

pálmaház - festetics-kastély, keszthely

A keszthelyi Festetics-kastély pálmaháza

Elsőként mindjárt itt van hazánk talán legszebb és leglátogatottabb kastélya, a Festetics-kastély, parkjában áll az eredetileg „növényszanatóriumként” szolgáló pálmaház, amelyet 1880-ban Gróf Festetics (II.) Tasziló építtette a francia H. Cels tervei alapján. Hosszas felújítás után 2012-ben nyílt meg újra és várja a látogatókat a trópusi és mediterrán növényvilág legszebb fajaival. A gödöllői Grassalkovich-kastélyt sem kell sokak számára bemutatni, a Mayerhoffer András tervei alapján épült XVIII. századi műemlékké nyilvánított épület. Magyarország legnagyobb barokk kastélyához többek között fürdő és narancsház is tartozott.

ablakfulke - schossberger-kastély

Ablakfülke a turai Schossberger-kastélyban

A turai Schossberger-kastély nagy része sajnos nem látogatható és a helységek nincsenek bebútorozva, de elképzelni is elég, milyen szemet gyönyörködtető lehetett a valaha benne található óriási télikert. Nem meglepő, hogy az ódon hangulatú kastélyban forgattak jeleneteket a Holdhercegnő és az Angelina Jolie rendezte „A vér és méz földjén” című filmekhez. Gyönyörű télikerttel rendelkezett Nádasdladányban a Nádasdyak XVIII. századi barokk kastélya, amelyet 1873-ban impozáns arányú, romantikus stílusú kastéllyá építtették át. Az Inkey-kastély Iharosberényben, Somogy megyében található és az Inkey család építette 1750-ben. Nagy parkjában dór oszlopokon nyugvó télikert is volt, nyomai a mai napig fellelhetőek. A Balaton déli partján fekvő viszi Jankovich-kastély ma is teljes pompájával várja a kikapcsolódni vágyókat. A ma gasztronómiai fellegvárnak (Chateau Visz étterem) is otthont adó kastélyszállodában szinte eredeti állapotában élvezhető a télikert.

telikert - jankovich hotel

Konferenciateremnek berendezett télikert a Hotel Jankovich kastélyszállodában

Ybl Miklós tervei alapján épült 1875-79 között az igen impozáns Wenckheim-kastély (Szabadkígyós), ez az egyik legjobb állapotban fennmaradt Békés megyei kastély. A télikerttel is rendelkező neoreneszánsz-eklektikus épület egyik érdekessége, hogy a megrendelő, Wenckheim Krisztina, azt kérte a tervezőtől, hogy annyi ablaka legyen, ahány nap van egy évben, annyi szobája, ahány hét, és annyi bejárata, ahány évszak. A kastélypark egész évben látogatható.

andrassy szecesszios telikert

A tiszadobi Andrássy-kastélyban egykor reggeliző szobának használt szecessziós télikert

Tiszadob legismertebb látványossága az egykori Andrássy-kastély, amely a Tisza holtágára kifutó, nagy kiterjedésű parkban áll. A szecessziós jegyeket viselő kastély ma is látogatható, ahol a nagy szalonból lehet megközelíteni a stukkódíszes mennyezetű egykori zongoratermet, majd a „fekete ebédlőt”, s utána a „Törcsvári-torony” aljában az egykoron reggeliző szobának használható télikertet. Magyarország legnagyobb méretű barokk stílusú építészeti alkotásából, az Esterházy-kastélyból sem hiányozhat a télikert. A télikert az épület nyugati szárnyában a konyhával épült összeköttetésben, amely egész évben friss virággal és gyümölccsel látta el a hercegi udvart. A folyamatos restaurálásnak köszönhetően a termek egykori, XVIII. századi pompája ma is megtekinthető, a Narancsház – Orangerie – is nemrég nyitotta meg kapuit. A 18. századi kamarakertek rekonstrukciójának megfelelően narancs- és citromfákat fognak itt átteleltetni. Ez esetben fűtött télikertről van szó, az eredeti fűtőjáratok rekonstruálását is megoldották.

esterházi kiskastély - narancsház

Növendék narancsfák és citromfák a rekonstruált Esterházy-kiskastélyban

Az itt felsorolt télikertettel rendelkező pompás magyarországi kastélyok sora természetesen hiányos, hiszen szerencsére bővelkedünk bennük. Csak arra szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy ha már szeretünk utazni és láttuk Budapest nevezetességeit, akkor induljunk el felfedezni szebbnél szebb vidékeket, és egy-egy kirándulás során a télikerteket se hagyjuk figyelmen kívül. A témát folytattuk, a II. rész itt olvasható:

Pálmaházak, télikertek vidéki kastélyokban – Hazánk legszebb télikertjei, II.


Télikert Budapest – Magyarország

Turistalátványosságok a legszebb magyarországi télikertek a fővárosban és vidéken a főúri kastélyokban, kúriákban.  A Magyar Szecesszió Háza Budapesten pompázatos a sok ólomüveg ablak megtörte napfényben. Növényritkaságokkal ékeskedik a budapesti Pálmaház. – Tél – Kert – Terasz

Kommentek

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!