Infrafűtés télikertben, teraszon
Ha belegondolunk, a fűtött télikert nem a legtipikusabb megoldás a növények téli elhelyezésére, ám mégis szükséges olyankor, ha téli időszakban túl kevés a napsütés ahhoz, hogy felmelegítse a belső teret. Előrelátó tulajdonosok előre felkészülnek és biztonságos elektromos hálózatot telepítenek az üvegszobába. Erre szükség esetén infrapanelek, hősugárzók csatlakoztathatók a megfelelő hőmérséklet biztosítása érdekében. A mennyezet alá szerelt infrasugárzók viszonylag kis teljesítmény mellett is elegendő hőt adnak le ahhoz, hogy a melegkedvelő növények jól érezzék magukat. A infrafűtés jó szolgálatot tesz akkor is, ha beüvegezett teraszunkat társalgónak, nappalinak rendezzük be. Nyáron a hűtést, télen a fűtést kell biztosítanunk egy beépített kerti teraszon. A mesterséges infrasugárzás hatása ugyanaz, mint a természetesé.
Télikert-típusok, növényházak, üvegszobák
A télikertek típusai, fajtái – kialakulásuk
Közhelynek tűnhet, de nagy igazság: életünk alapeleme a napfény, a napsugár. Ez élteti a Föld növényeit, melyek táplálékunkat képezik közvetve vagy közvetlenül, és ugyanilyen fontos szempont, hogy oxigént bocsátanak ki. A télikertekben ideálisan hasznosítható a napsugárzás és ez jótékony hatással van az ember testi-lelki egyensúlyára. Minél több napfényt, zöld növényt és virágot szeretnénk látni magunk körül, tekintet nélkül arra, hogy nagyvárosban élünk vagy vidéken. Ebből adódóan számos olyan építmény alakult ki a történelem során, mely a napsugárzás hasznosítására és az ember pszichológiai igényeinek kielégítésére szolgál. Ide sorolható a télikert, amely a növényházak kategóriájába tartozó üvegházak egy különleges változata. A cél manapság már nem a növénytermesztés és nem is a dísznövénynevelés, hanem egy sajátos hangulatú környezet létrehozása, mely évszaktól, hőmérséklettől vagy napszaktól függetlenül megteremti az ember számára a természet közelségét. Mivel a télikerteknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy az ember bármikor elidőzzön bennük, ezért fűtésük, szellőztetésük, árnyékolásuk, határoló falaik hőszigetelése nagy gonddal és speciális technikával kerül kialakításra. Ebben a télikertek jelentősen eltérnek a növényházaktól. Ez annak is tulajdonítható, hogy a télikertekben nem haszonnövények ápolunk, hanem dísznövényeket, gyakran délszaki egzotikus növényeket helyezünk el a különleges hangulat megteremtése végett.
Üvegház – növényház – télikert – pálmaház – napház
Rokon fogalmak, de mindegyik kicsit mást jelent. A weboldalunk témáját képező télikert fogalmát eléggé tág értelemben szokták használni, ugyanis sok esetben télikertnek nevezik az olyan épületrészeket és belső tereket is, melyekben bár egyáltalán nincs növényzet (lásd képünket), de valamennyi szabad felületük üvegezett és így szervesen kapcsolódnak a környező természethez. A télikertek lakóháztól független épületek is lehetnek, ám rendszerint – mert kevesebb terület áll rendelkezésre vagy mert tervezéskor eleve a napfényből eredő hőmennyiség hasznosítása is a létesítés céljai közé tartozik – összeépülnek a lakóépülettel, sőt, sokszor azok helyiségeivel össze is nyithatók. Ún. napházak is kialakultak az elmúlt évtizedekben, melyek a napsugárzás komplex hasznosítását tűzik ki célul. A napházakban a napsugárzásból származó hőenergia napelemek és más berendezések által alakul át más (általában elektromos) energiákká. Elvben akár egy beépített terasz is alkalmas lehet bizonyos napház-funkciók ellátására.
A télikertek csoportosításának szempontjai
A télikerteket csoportosíthatnánk anyaga, szerkezete vagy formai megalkotása szerint, ám így nem tudnánk egyértelműen meghatározni őket, hiszen sokféle anyagból és számos szerkezeti megoldással megépíthetők. A részletek persze roppant fontosak, nem mindegy, hogy fém vagy faszerkezetű az építmény, nem mindegy, hogy nyereg- vagy kupolatetős, fűtött vagy fűtetlen – ám a legfontosabb szempont mégis az, hogy télikertjeink milyen feladatkört látnak el, mi a rendeltetésük, illetve milyen épületrészben kerültek kialakításra.
Ablakkertek és lodzsakertek
Ablakfülke növényekkel
Városi környezetben vagy ahol korlátozott hely áll rendelkezésre, télikertet pótló valamilyen megoldást kell keresni. A szükségmegoldásból származó kis létesítmények voltaképp nem nevezhetők télikertnek, hiszen csupán egy nagyobb ablaknyílást, beugrót bővítenek kertté vagy egy emeleti lodzsát változtatnak át a nyitott felületek beüvegezésével egy belső szobakertté. Egyes funkcióit tekintve az ilyen növénysarok is rokonítható nagyobb testvéreivel, de persze az ablakfülkébe állított banánfa még nem pálmakert, egy citrom- és narancsfa sem citruszliget.
Gazdasági rendeltetésű télikertek
Létezik olyan télikerttípus is, melyet elsősorban nem a kellemes környezet és relaxálás céljából hoztak létre, hanem főleg haszonnövények termesztésére. Tekintve, hogy a lakóépület teréhez tartozik és fűtési rendszerük, hőháztartásuk is közös, az ilyen létesítmény gazdasági jellege ellenére sem nevezhető növényháznak (üvegháznak, melegháznak), amely mindig különálló építmény. A lakóház és gazdasági célú télikert együttese minden szempontból nagyon gazdaságos funkciópárosításnak számít: télen a kazán hője kellemesen felmelegíti a télikert légterét, a növényekkel betelepített lakótér pedig kellemes, oxigéndús légkört teremt.
Lakótélikertek. Napelemek és infrasugárzók
A legelterjedtebb a télikertek lakófunkcióval ellátott verziója. A lakóépület ebben az esetben olyan térrel gazdagodik, mely közvetlen kapcsolatban áll a környező természettel és állandóan kertként használható, ugyanakkor infrafűtés teszi télen komfortossá. Szinte végtelen módon kialakíthatóak, csak a fantáziánk szabhat határt. Minden esetben figyelni kell a tájolásra, a télikert üvegezett felületének szerkezeti és formai kialakítására, hogy nyáron elkerülhető legyen a túlmelegedés, télen pedig a túlzott lehűlés. Például egy dolgozószobához csatlakozó télikert kellemes atmoszférát teremt, a természet közelsége jókedvre hangol, munkára inspirál, a tetőre szerelt napelemek hajtják a légkondit. Korábbi időszakokban a télikerteket leggyakrabban utólag építették és kapcsolták a már felépített házakhoz, viszont napjainkban már a tervezés időszakában a kettő együttesében gondolkodnak a leendő háztulajdonosok, a szobakert így valósulhat meg az épület keretén belül, azzal egy harmonikus egészt képezve. A fejlettebb energiafelhasználás esetében két alapfunkció egyesül: a lakás és a naptér, melyek közös megnevezése a napház. Télen a hiányzó hőt infrapanel-fűtés pótolja.
Beépített terasz, erkély, lodzsa
Régebben viszont a lakóépületeket ritkán tervezték úgy, hogy üvegtetős helyiség kialakítását is szem előtt tartották volna. Ha azonban a ház rendelkezik egy nagyobb terasszal, akkor teraszbeépítés révén oldhatjuk meg a helyzetet: a korábban csak a tavaszutón, nyáron és őszelőn használható nyitott terasz kellemesen meleg üvegszobává alakul a későőszi, téli és kora tavaszi időszakra is. Léteznek tetőteraszon kialakított üvegpavilonok is – ezeknek a használata nem mindig célszerű. 
Szerényebb megoldás a beépített, beüvegezett emeleti erkély – ez is sokban javítja az épület energiafelhasználását, és látványa is tetszetős. Képünkön egy az Arvisura Télikert RT által tervezett és kivitelezett kupolatetős megoldás látható, amelyet egy bérház emeleti lakásának részeként használnak az ott lakók. Otthonuk komfortosabb, kellemesebb lett, a szobák száma is növekedett egy hangulatos kávézófülkével, amelyet az év minden szakaszában használhatnak.
Télikert típusok. Teraszfűtés
Napelemek és infrasugárzók. Infrafűtés télikertben, kültéri teraszokon. Teraszfűtés. Életünk alapeleme a napfény, a napsugár. Ez élteti a Földet. A lakóházhoz vagy különállóan épített télikertek fajtái, típusai: Üvegház, növényház és melegház; beépített terasz, beüvegezett erkély, lodzsa, ablakfülke. Mi a napház? Lehetséges a csoportosítás építési anyag, kialakított szerkezet és felhasználási funkció vagy fűthetőség szerint is.
- Egy kis télikerttörténet: Elterjedés Magyarországon
- Teraszok fűtéséről pr-cikk blogban
Kommentek