Világ Terasz, Élő Víz

A BBC adta tudtul a hírt, miszerint egy magyar polihisztor örökbe fogadta a madagaszkári kaméleonokat, és kedvükért nevét is megváltoztatta. De miért is különlegesek ezek a hüllők?

A világ legrövidebb életű szárazföldi gerincesei

A hüllők a tojásból való kikelés után gyors növekedésnek indulnak, amíg el nem érik az ivarérettséget. Ekkor a nőstények élénk színekkel vonják magukra a hímek figyelmét, majd lerakják tojásaikat és elpusztulnak. Legfeljebb 5 hónapig élnek.

A világ legrövidebb életű szárazföldi gerincese

Évente teljes nemzedékcsere

A Labord kaméleonok (Furcifer labordi) a legrövidebb életű szárazföldi gerincesek a világon, és csak a délnyugat madagaszkári erdőkben fordulnak elő. A száraz évszak alatt az egész kaméleon populációt csak tojások alkotják. Körülbelül nyolc hónap múlva, azonos időben kelnek ki az esős évszak beköszöntekor. A kaméleonok az esős évszakban elszaporodó rovarokkal táplálkozva gyorsan elérik a felnőttkort. Párzás után a nőstények lerakják tojásaikat, és a száraz évszak visszatérésekor minden kaméleon elpusztul. Dr. Kris Karsten szerint, akinek a különleges kaméleonokról készült tanulmánya az amerikai PNAS tudományos folyóiratban jelent meg, az ilyen figyelemreméltó – a tojásban töltött és a tojásból való kikelés utáni idővel együtt egy évet kitevő – életciklus nagyon ritka a hüllők között.

A rövid életű Labord kaméleon. Az ungvári Dr. Kállay Laborc keletkutató tiszteletükre Labodra változtatta nevét.

A Labord kaméleon elképesztő átalakulásai

A professzor elmondta, hogy kiváló álcájuk és rejtett életmódjuk miatt nehéz a kaméleonokat megfigyelni a vadonban. A BBC a kaméleonok teljes életciklusát filmre akarta venni Madagaszkár című sorozata számára. A néhány erdőfoltra korlátozódó maroknyi népességet, a stáb éberen figyelő, a gyíkokat felderítő vezetőkre támaszkodva igyekezett lefilmezni.

Emma Napper kutató szerint, életének 12 hete alatt az állat olyan gyorsan változik, hogy mindig a megfelelő időben kell lefilmezni ahhoz, hogy életének minden pillanatát – a születéstől a párzásig – meg lehessen örökíteni. A stáb lefilmezett egy pókokat és egyéb rovarokat lakmározó, éhes, fiatal kaméleonokból álló csoportot. Napper szerint a kaméleon-bébik nagyon „helyesek” voltak, de olyan étvágyuk volt, hogy mindent felfaltak, ami csak mozgott, amire szükségük is van, hiszen attól kezdve, hogy kibújtak a tojásból, növekedési versenyben vannak. Naponta 2,5 mm-t nőnek, így hamar elérik felnőttkori méretüket.

A nőstények elképesztő átalakuláson mennek keresztül, ahogy kialakulnak élénk párzási színeik, amelyekkel odavonzzák a hímeket. A hímek sziszegve dulakodnak egymással a nőstényekért, a nőstények pedig a sikeres párzás után lerakják tojásaikat, a száraz időszak beköszöntével a felnőtt állatok elpusztulnak, és a ciklus kezdődik előröl.

A tudósítás megjelenése után nem sokkal egy Kárpátalján élő magyar polihisztor, Dr. Kállay Laborc keletkutató levelet írt Andry Rajoelina madagaszkári elnöknek, amelyben arról nyilatkozott, hogy örökbe fogadja a különleges hüllőket, s ennek értelmében a szigetország kormánya és a világ tudományossága „egyaránt számíthat maximális erkölcsi támogatásomra, már csak Benyovszky Máté Móric Mihály Ferenc Szerafin Ágost gróf emlékére való tekintettel is”. Másfelől az ungvári Anyakönyvi Hivatalhoz állampolgári kérvénnyel fordult, amelyben a Laborc név Labordra változtatását kéri.

„Vízöntő” –  Öntsünk tiszta vizet a pohárba, hisz lassú víz partot mos, s nem jó zavaros vízben halászni

„Nagy ember a tenger, / Nagyon nagy / Minden gondolat / súlya, mélye,  / súlyosan mélyül / hozzá mérve.” (Kányádi Sándor)

H₂O – a semleges víz

A semleges őselem

A víz kétarcúsága, semleges viszonyulása az emberléthez (s az emberekhez, kik esszenciális hatalmát dicsőítik és félik) nincs, és nem is volt elfátyolozva kultúrtörténetünk során. Semleges – ezen van leginkább a hangsúly.  Hogyan is várhatnók el részrehajlást, valami ellenében/érdekében megmutatkozó pártfogást? Nem vonhatjuk kérdőre megnyilvánulásainak mibenlétét, nem igazgathatjuk egyéni elvárásainkhoz, pillanatnyi igényeinkhez, nem formálhatjuk kifejeződését kényünk-kedvünk szeszélyesen hullámzó, rapszodikus kívánalmaihoz. Őselem. Lét és nem-lét, minden és semmi követe. Középtulajdonságú. Metszet. Középleges.

Az örök körforgás: a látszat-elmúlás köpönyegét magára öltő, majd a tomboló ellenállhatatlansággal életre törő nem-szűnés attribútumait felölelő elem. Önnön küldetését, a lét múlhatatlanságának hírnöki szerepét ráncigálná le magáról, amennyiben szubjektív attitűdöt viselne. Alapelem, így: első, ős. Eredettől jelenlévő, elsők(k)ént összeállók kiválasztott összetevői között (föld, tűz, levegő mellett) megjelenő. Formálódásban/formálásban közreműködő. Er(ed)(ő)elem: élettől/élethez, a lét meglétéhez mellőzhetetlen rész-egész. Résztvevő és szervező. Befogadó és alkotó. Az életnek folyama(ta) van, nem stagnál, nem áll, nem stabilizálódik, ha ekként tenne: az nem-élet lenne. Víz: élet-halál szubsztanciája, koncentrátuma.

Vizeinket ma már nem áldásokkal tisztítjuk, hiszen igazodunk a technológiai innovációk eredményeihez, gazdálkodunk ivóvíz-készleteinkkel, természetes vizeinket kezeljük – lásd ivóvízkezelés –, fertőtlenítjük. Ma már megmosolyogjuk, ha valaki arról beszél nekünk, hogy eleink olyannyira tisztelték a termőföldet, a Földanya méhét, hogy a tavaszi magültetések alkalmával csizmáikat lehúzva, mezítelen lábbal szántották fel a földet. Naiv természetellenességnek tituláljuk, hogy a természet népei papi áldást mondattak megfertőzött vizeik megtisztulása érdekében (ám meglehet, ha Masaru Emoto: A víz rejtett bölcsessége című munkáját fellapozzuk, megváltozik a véleményünk, és a technológiai vízkezelés megoldása mellett, ezt a módszert sem tartjuk balgaságnak, elvetendő metódusnak).

A feminin víz – szakralitás és termékenység

Megmerítkezve benne jó és rossz, feloldódik, általánosodik, lemállik róla jelentésének éle, középre, határvonalra kerül, a dualitás-nélküliség, a kettősség, egymáshoz mértség, egymástól elhatárolódás mezsgyéjére ül. Ősanyag.

A víz az élet foganásának, a termékenységnek is szimbóluma

A tűz maszkulin ismérvei mellett, a víz feminin jellemvonásokkal bír, habár az archaikus görög kultúrában a folyóvizet a férfiak szakállához hasonlították. Ugyanakkor a termékenység-szertartások esetét figyelembe véve, a lányok meglocsolása (termékenységvarázslás, rítus) meglehetősen és tagadhatatlan maszkulin képviseletű, ezzel szemben a rituális tisztálkodás, a vízbemerítkezés (mint valamely szakrális anyaméhbe) női jellegű.

A víz mint prima meteria

Mindezek mellett, a semlegességre reflektálva, az alkímiában a víz nem volt más, mint a sok misztikummal körbelengett prima matéria maga, egyetemes alap (kvintesszencia), ezért fölötte van a feminin és maszkulin jegyeknek, hiszen mindkettőt magába olvasztja. A prima matéria, a víz, rombol és alkot, szétválaszt és egyesít, egymaga „forralja” magában a káoszt és a kozmoszt, a pusztító- és életadó képességeket. Mindezek tudatában érthetővé válhat, hogy a tisztálkodáskultúrában miért volt első helyen a rituális tisztálkodás, tudniillik ez tisztelgés volt, reintegrálódás, visszatérés az őseredethez, a kezdethez. A mágikus tisztálkodást őseink (mintegy hatásfokozás, felerősítés céljából) jeles ünnepekhez, emberi élet fordulóihoz kötötték. A víz formaöltő, alakváltoztató mivoltával (pára, gőz, jég) a leghűségesebb misszionáriusa az elmúlhatatlanságnak, az el-nem vesző, ám folyamatosan átalakuló, transzformálódó életnek. A folyóvíz a világfolyamat jelképe, szimbóluma a meggátolhatatlan és vég nélküli megújulásnak, ugyanakkor a termékenységnek egyaránt.

Vendégposzt. Írta: Györfi-Biró Melinda

TwinOxide – Hatékony ivóvíz fertőtlenítés – klór-dioxid oldattal

Kapcsolódó olvasmány:

A víz mint szimbólum és mágikus eszköz

Ivóvizeink technológiai kezeléséről:

• Ivóvízkezelés és vízfertőtlenítés a bakteriológiai fertőzések ellen
• Vízfertőtlenítés klor-dioxid oldattal

Kifejezések és long tail kulcsszavak Google-kereséshez: A természetes víz semleges őselem. Ivóvízkezelés és -gazdálkodás, élővilág. Tiszta víz: H2O – ivóvíz – fürdőszoba. Kult: az élet és a halál, a termékenység szimbóluma. Technológiai vízkezelés, ivóvíz fertőtlenítés

Csodálatos billbergiákat szereztem a teraszomra. Amióta befedettem és beüvegeztettem a bejárati teraszunkat, nem sok időm volt örömömet lelni benne. A növényekkel foglalkozni kell, és erre valahogy ritkán tudtam alkalmat találni. Olyan virág kell nekem, találtam ki, amelyik elvan magának, nem kell naponta öntözni, megvan tápfolyadék nélkül. Keletkutató barátom, aki láthatóan a dél-amerikai esőerdők flóráját is ismeri, ajánlotta ezt a fajt. Segített néhány csodálatos példányt beszerezni egyenesen egy bolíviai nemesítőtől. Most, ha csak tehetem, nemrég vásárolt Dell laptopommal kiülök a beépített teraszra és Adalay O. Kroll regényét fordítgatom. Az eredeti lakóhelyükön fára kúszó növények remekül elvannak cserepeikben és elkápráztatnak színeikkel. Én pedig notebookomra és virágaimra nézve elégedetten szóviccezek: Tiszta Dell-Amerika…

A Billbergia Fantasia virága teraszomon

A faj eredete ismert

A billbergia nemzetség a Bromelioideae alcsaládba tartozik. Ropogós, de dallamos nevét a svéd botanikus, a Sarkcsillag rend lovagja tiszteletére Gustav Johann Billberg (1772-1844) után kapta. Az ő kutatásaiból tudjuk, hogy a dél-amerikai őslakosság a történelem előtti időkben már nagyra becsülte a billbergiát és varázserőt tulajdonított egyes példányainak. Még a 19 században s nemzetség 60 fajtáját írták le. A növények zöme Kelet-Brazíliából, az alacsonyabb hegyek lejtőiről származik, de Peru, Equador, Venezuela, sőt Közép- Mexikó is otthont ad néhány fajnak. Európába csak 1815-ben került az érdeklődés középpontjába, főúri kastélyok pálmaházaiban, télikertjeiben kapott kitüntetett helyet ez a virágcsoda.

A fajok zöme eredeti lakóhelyén napos, szellős, fákon és bokrokon csoportosan élő epifiton. Ha azonban valamilyen oknál fogva leesnek az esőerdők fáiról, akkor begyökeresednek a talajba. Ugyanis az evolúció során önálló faji életüket ők is a földön kezdték, de a fényért való harcban a fákra, esetenként sziklákra kényszerültek. Levélrozettáik közepe igazi víztároló. A növényekre általában jellemező, hogy váza formájúak, 5-8 levéllel. Levelei pöttyözöttek, csíkosak, tarkák, vagy egyszínű zöldek. A virágszár felálló vagy bókoló. A fellevelek színesek.

Virágaik rövid életűek, jellemzően bókolók, vörös, bíbor, kék, sárga vagy fehér vagy zöldes színűek. Vannak illatos fajok is. Magassága változó a tíz centiméteresektől a méteres billbergia rosea vagy billbergia stenopetala fajokig. A nemesítőknek hála sokféle színes levelű változat kapható.

Jellegzetesen szárazságtűrők, de fejlődésükhöz meghálálják a rendszeres vízellátást. Nem kell aggódni, hogy a nyári napfényben perzselődnek a leveleik. A legszebbekké akkor válnak, ha ridegen tartjuk őket: kevés víz, kevés tápanyag – de sok-sok fény. Az én beépített teraszomon az első két faktort az én hanyagságom, a harmadikat az üvegtető garantálja.

Európában a Bbillbergia pyramidalis fajt vonták először termesztésbe 1815-ben. A Brazíliában őshonos növény szinte szőnyegszerűen terjed a talajon. Az alapfaj levelei szélesek, bőrszerűek, zöldek, sötétzöld, gyenge csíkozással. A rozetta nyitottabb, kevésbé vázaszerű. A felálló, piramis formát adó virágzatot narancsos-rózsaszínes fellevelek veszik körül.

Legszebb változata az amerikai Mulford Bateman Foster (1888-1978 ) által 1960-ban leírt billbergia pyramidalis ‘striata’, amelynek olivazöld leveleinek szegélye sárga, fonákja ezüstös.

Billbergia hibridek

A faj felfedezése után közel száz év kellet ahhoz, hogy az első hibridet előállítsák, ez a Billbergia ‘Herbaultii’, amelyet a Brazíiliában őshonos B. amoena and B. leopoldii (most B. brasiliensis) keresztezésével hoztak létre Franciaországban, 1897-ben.

Egyik hibrid a közismert Billbergia ‘Fantasia’, amelyet Foster állított elő a B. pyramidalis és B. saundersii keresztezésével. A 45 cm magas, ellenálló hibrid levelei fehér-zöld csíkosak (képünkön) vagy foltosak. A bíborvörös virágok (fentebbi kép) rövid száron, vörös rügyekben fejlődnek, és heteken át lehetnek a egy télikert díszei – az enyéim most virágoznak. Az illatuk is kellemes.

A mostanában kedvelt B. ‘Decora’ 30 cm hosszú, rózsaszín virágrügyeiből fejlődő virágok 3-4 hétig díszítenek. Elvirágzás után az új sarjakon újabb virágzat fejlődik.

A bókoló billbergia

Érdemes még megemlíteni a billbergia nutans (nem mutáns!, azt jelenti: bókoló) alfajt. Keskeny, ívesen hajló levelei csőszerű, a broméliákra jellemző tőlevélrózsát, ciszternát alkotnak, de ez más, mint a többi bromélia esetében. Karácsony táján, esetleg január-februárban jelennek meg bókoló virágzatai. Mutatósak az élénk rózsaszín virágzati fellevelekkel övezett zöldeskék virágok. Terjedő gyöktörzsén sűrű sarjtömeg fejlődik és kedvező körülmények között több sarj is virágzik egyszerre. Egy-egy virágzat 10-14 napig él. A virágot hozó sarj nem pusztul el azonnal. 

A billbergia a mindent tűrő, igénytelen növények közé tartozik. Épp nekem való.

Teraszbeépítés után Billbergia hibrideket szereztem a télikerti üveg tető alá. A faj származási helye: dél-amerikai esőerdők. Eredetileg fán elő epifiton. Gustav Johann Billberg tiszteletére kapta nevét. Kulcsszavak Google kereséshez: növények nevelése télikertben, erkély és terasz beépítés, otthoni termesztésre nemesített hibridek, dell laptop az üvegházban, fedett és beépített teraszok budapesten, keresztezett hibrid billbergiák, üveg tetőzet, hibrid növény, dél-amerika, esőerdő, trópusi faj, növények, erkély beépítés, télikert a teraszon

Az angolkertben a néző nem passzív befogadó

Kazinczy Ferenc. Simó Ferenc festménye, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum

Kazinczy Ferenc (1732-1784), a magyar felvilágosodás korának nagy írója, irodalomszervezője, a nyelvújítás vezéralakja rajongott az angolkertekért, melyek a kor megváltozott szépségeszményét és természetszemléletét tükrözték. A felvilágosodás szabadságeszményének nem feleltek meg többé a hierarchikus, merev, geometrikus formák, melyek a kertépítészetet a korábbi századokban jellemezték. Az angolkert vagy más néven tájképi kert a természetességet sugalló kompozícióval a romantika esztétikai elveit közvetítette.

Az új ízlés szerint épülő kertek a 18. század végén kezdtek megjelenni Magyarországon, de a korai angolkertek még csak egyes jegyeikben hordozták a szentimentális-romantikus esztétikai szemlélet jellegzetességeit, s jellemzően átmeneti típusúaknak számítottak.

A szemlélő újrapozícionálása az angolkertben

Az angolkert a barokk-klasszicista franciakert szimmetrikus elrendezésével szemben természetes hatásra törekvő és aszimmetrikus geometriájú. Míg a franciakertben a formára nyírt lombok, a szökőkutak és a mitológiai jeleneteket ábrázoló szobrok voltaképp egy vizuális allegória szemlélőjévé, értelmezőjévé teszik a látogatót, az angolkert érzékekre ható, jelentéshordozó részletei elsősorban elmélkedői pozíciót kínálnak fel a szemlélőnek. A barokk kert szimbolikus topográfiája, allegorikussága mintegy az építtető személyes történetének mellékszereplőjévé avatja a nézőt, míg a tájképi kert érzéki hatáselemei nem hívnak elő efféle képzeteket. Az angolkertben a néző nem passzív befogadó többé, a táj szemlélője főszereplővé, értelmezővé lép elő, s így a látvány a metaforikus önszemlélet eszköze is lehet számára. Hermann Zoltán irodalomtörténész szerint alapvetően a szemlélő megváltozott értelmezői pozíciójában rejlik az angolkertek újdonsága.

Kazinczy az angolkertben

Kazinczy már kora ifjúságában fogékony volt a természeti élményekre, önéletírásában megemlékezik róla, hogy késmárki tanulóévei során lenyűgözőnek találta a szepességi tájat és a Magas-Tátra szépségét. Vonzalma az angolkertek iránt az 1780-as évek derekán bontakozhatott ki, valószínűleg bécsi tartózkodása során, amikor alkalma nyílt több császári és főúri kert megtekintésére.

A bécsi kertek javarésze a geometrikus elrendezésű klasszikus francia (barokk) kert jellegzetességeit hordozza ekkortájt, ám az 1770-1780 körül kialakított újabb kertekben már feltűnnek az új stílus jegyei. Meglehet, hogy Kazinczy bécsi szabadkőműves kapcsolatai is közrejátszottak abban, hogy a kertek iránti érdeklődése szenvedéllyé fokozódott, az új kertek főúri tulajdonosai között ugyanis nagy számban voltak szabadkőművesek is. Önéletrajzi írásaiban többször megemlékezik Lodron gróf neuhausi kertjéről mint az eszményi kert példájáról. A kertet nem éppen szokványos körülmények között fedezte fel. Társaival együtt a kufsteini fogságból egy másik, általuk akkor még nem ismert börtön felé tartottak, amikor megpillantották a kertet. Kazinczy rávette a többieket, hogy lépjenek be a nyitva felejtett kapun. A látvány keltette lelkesedését fokozta, hogy a kertésztől megtudta: a gróf rendszeresen tart szabadkőműves összejöveteleket ezen a helyszínen, sőt kimondottan erre a célra építtette a kertet.

A magyarországi korai tájképi kertek közül néhánnyal 1795-ben, a kufsteini fogság felé vezető úton ismerkedett meg. Ellátogatott gróf Esterházy Károly kertjébe Ácson, valamint Zichy Károly oroszvári kertjét és a Pálffy-kastély kertjét is megtekintette. Leveleiben és naplójában megörökítette azt az élményt, melyet a tatai Esterházy-kert látványa jelentett számára. Odaérkezése előtt attól tartott, a kert nem felel majd meg az ízlésének, mivel korábban hozzá nem értő személyek dicsérték. Ezenkívül feltételezte, hogy a kertben „bábjátékokat”, általa nem sokra tartott kerti építményeket, szobrokat talál. Ehhez képest kellemesen csalódott, s a korai magyarországi angolkertek közül a tatait tartotta a legjobban sikerültnek.

A tatai angolkert pálmaháza napjainkban. Télen fűthető

Az Orczy László által a 18. század végén építtetett új stílusú kert viszont nem nyerte el a tetszését: Nem leltem benne annyit, mint vártam, írja naplójában. Idővel azonban változott a véleménye, legalábbis erre következtethetünk abból a gesztusból, hogy Bácsmegyeynek öszve-szedett levelei (1789) című regényének 1814-es átdolgozott változatában megjelenik az Orczy-kert mint az elmélkedés kitüntetett színhelye (az első kiadásban még csak általánosságban esik szó a kertekről). 27 évvel a kertben tett első látogatása után pedig azt írja: A’ kert nagy stílusban épült, de azt akkor én még nem tudám kilátni.

S miközben fáradhatatlanul tanulmányozta a magyar és osztrák angolkerteket, Kazinczy széphalmi birtokán is kertépítésbe fogott. Letartóztatása, majd fogsága miatt azonban a megvalósítás megtorpant. Börtönévei alatt folytatta a tervezést, és leveleiben arra kérte családtagjait, gondozzák a kertet, illetve szerezzenek be új növényeket. Szabadulása után azonban nem kapott újabb lendületet a kert építése, s Kazinczy félbemaradt angolkertje az író utolsó éveiben is javarészt virágokból állt.

Az angolkert Kazinczyban

Kazinczy kétségkívül rajongott az angolkertekért, meggyőzhetetelen passziónak nevezte szenvedélyét, ugyanakkor kritikusan szemlélte a megvalósult kerteket. Az 1800-as évek elejétől már valódi szakértőként értekezett a témában. Kertművészeti elveit Csáky Emánuel gróf hotkóci kertjének bemutatása kapcsán fejtette ki a Hazai Tudósítások hasábjain 1806-ban. Írásával útmutatást kíván nyújtani a hazai angolkert-építtetőknek, s Hotkócot követendő példaként említi. A”theoria” fő elve a természetesség mint az ánglus kert egyik legfőbb jellegzetessége és követelménye. Fontos, hogy a kert igazodjék a helyi környezeti sajátosságokhoz. A tágasság, a nagy terület nem feltétele a kertépítésnek, a precíz tervezés, a bölcs kalkulus viszont elengedhetetlen. A növények megfelelő elrendezése, az ültetés rendje is meghatározó, az öncélú, felesleges elemeket pedig kerülni kell.

A hotkóci Csáky kastély napjainkban, a park felől nézve

Mint arra Mohay Borbála irodalomtörténész rámutatott, Kazinczy kertművészeti elvei nem mentesek az ellentmondásoktól: egy helyütt amellett érvel, hogy az angolkertnek nem kell feltétlenül nagy területűnek lenni, másutt a tágasság, grandiózusság mellett teszi le a voksát. Ugyanígy a telepített növényekkel kapcsolatban is mutatkozik némi ambivalencia a nézeteiben: szereti az egzotikus fákat, virágokat, levelezik is a beszerzésükről, ugyanakkor a helyi adottságoknak megfelelő növényállományt ajánlja. A kerti díszeket illetően szintén változó a véleménye.

Ezek az ellentmondások rávilágítanak, hogy Kazinczy kertművészeti nézetrendszere változékony és nem teljesen konzisztens. Mindez szoros kapcsolatban van szövegalkotási eljárásainak bonyolultságával. Befogadói attitűdjének változásai gondolkodásának árnyaltságára is rávilágítanak. A szövegeit szakadatlanul csiszoló, át- és újraíró Kazinczynak az angolkertekhez való értelmezői viszonya is folyamatosan alakul, változik, ahogy az újabb esztétikai hatások nyomán átértékeli vagy újrafogalmazza kertélményeit. S ezzel alighanem Kazinczy is tisztában volt, hiszen – mint ahogy azt Hermann Zoltán megállapítja – az angolkertet Pályám emlékezete című művében saját írói személyisége és életútja metaforájaként azonosítja: Ez a munka formális ángoly kert a kompozicióra nézve – írja készülő önéletírásáról Döbrentei Gábornak 1816-ban.

Kazinczy írásaiban, kiváltképp önéletrajzi szövegeiben összefonódnak az emlékezés és a tér metaforái: az emlékezés térbeli helyei előhívják az emlékeket, segítenek felidézni a régmúlt eseményeket, történeteket. Orbán László Kazinczy-kutató szerint az író önéletírásai emlékezetkertként is szemlélhetők. S ebben a virtuális angolkertben az olvasó-értelmező is izgalmas rejtekutakra, változatos látképekkel kecsegtető ösvényekre bukkanhat.

Az összefoglalót a Világ Terasz számára készítette: H. T.

Források:

• Granasztói Olga. Kazinczy és a korai angol tájképi kertek Magyarországon. In: Ragyogni és munkálni. Kultúratudományi tanulmányok Kazinczy Ferencről. Szerk.: Debreczeni Attila, Gönczy Monika. Debreceni Egyetmi Kiadó, 2010.
• Hermann Zoltán. „Béjárom a sok kertet” (Tájképek és képtájak a Bácsmegyeyben). In: : Ragyogni és munkálni. Kultúratudományi tanulmányok Kazinczy Ferencről. Szerk.: Debreczeni Attila, Gönczy Monika. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2010.
• Mohay Borbála. Kazinczy és az Orczy-kert. In: Irodalomtörténet, 2015/3.
• Orbán László. Kazinczy széphalmi birtoka. In.: Irodalomismeret, 2017/4.
• Rapaics Raymund. Magyar kertek. A kertművészet Magyarországon., Egyetemi Nyomda, Bp., 1940.

Ajánlott olvasmányok:

• A télikertek története Európában – az angol télikert
• Magyar szecesszió – Fűtött télikert híres budapesti épületekben
• Terasz fűtés és beépítés Budapest – első télikertek

Kulcsszavak Google kereséshez: Kazinczy, angolkertek Európában és Magyarországon, angolkert vidéki kastélyok körül, Budapest Terasz fűtés: télikert, park, természet, irodalom, kastély, Magyarország, Európa